Elérhetőségünk:
3525 Miskolc, Kossuth u. 13.;
Tel: 46/508-944;
E-mail: holocen@holocen.hu
Adószám: 19931401-1-05
Zárórendezvény
|
ZÁRÓRENDEZVÉNY Helyszín: Miskolc, VOKE Művelődési Ház Időpont: 2019.12.13 ZÁRÓRENDEZVÉNY A Holocén Természetvédelmi Egyesület és Parasznya Község Önkormányzata az EFOP-5.2.2-17-2017-00064 azonosító számú, „Humán szolgáltatások fejlesztése nemzetközi együttműködésben a kultúráért, a fiatalokért” című projekt zárórendezvényét tartotta pénteken. A rendezvényt megnyitotta Horváth Jánosné, Parasznya Község polgármestere valamint, Kiss József a Holocén Természetvédelmi Egyesület ügyvezető elnöke. A rendezvény ideje alatt beszámoltunk a megvalósított tevékenységekről a pályázat eredményeiről valamint a buktatóiról. - MÓDSZERTANI SZAKMAI ÖSSZEGZÉS - szakmai ajánlások megfogalmazása – - Nemzetközi együttműködésben megvalósított összehasonlító kutatás két mintaterületen, Magyarországon és Romániában, kulturális szakemberek és a lakosság körében Részletes program: PROGRAM: 10:00 – 10:20 MEGNYITÓ 10:20 – 10:40 Vezetői összefoglaló, a projekt szakmai eredményeinek bemutatása 10:40 – 11:00 A megvalósult programok és a szakmai együttműködések bemutatása 11:00 – 11:20 A projekt keretében elkészült tanulmányok, adatbázis, kérdőíves felmérés ismertetése 11:20 – 11:40 Tapasztalataink, a projekt összegzése 11:40 – 12:00 Kötetlen beszélgetés, Visszajelzések, a projekt résztvevőinek értékelése 12:00 – 13:00 Ebéd
A rendezvény az EFOP-5.2.2-17 – Transznacionális együttműködések, Humán szolgáltatások fejlesztése nemzetközi együttműködésben a kultúráért, a fiatalokért c. projekt keretében valósulhatott meg. |
Meghívó a projekünk zárórendezvényére
|
A HOLOCÉN Természetvédelmi Egyesület nevében tisztelettel meghívjuk az EFOP-5.2.2-17-2017-00064 azonosító számú, „Humán szolgáltatások fejlesztése nemzetközi együttműködésben a kultúráért, a fiatalokért” című projekt záró rendezvényére. IDŐPONT: 2019. december 13. (péntek) 10:00 óra HELYSZÍN: Miskolc, VOKE Művelődési Ház, 3530 Miskolc, Lenke u. 14. Tervezett program: 10:00 – 10:20 MEGNYITÓ 10:20 – 10:40 Vezetői összefoglaló, a projekt szakmai eredményeinek bemutatása 10:40 – 11:00 A megvalósult programok és a szakmai együttműködések bemutatása 11:00 – 11:20 A projekt keretében elkészült tanulmányok, adatbázis, kérdőíves felmérés ismertetése 11:20 – 11:40 Tapasztalataink, a projekt összegzése 11:40 – 12:00 Kötetlen beszélgetés, Visszajelzések, a projekt résztvevőinek értékelése 12:00 – 13:00 Ebéd |
 |
Kiadványunk készül 2
|
MÓDSZERTANI SZAKMAI ÖSSZEGZÉS - szakmai ajánlások megfogalmazása - címet kapta a készülő kiadványunk. (hamarosan elérhető lesz a honlapon)
Részlet: "Zárás: A Holocén Természetvédelmi Egyesület által benyújtott transznacionális pályázat megírásakor még csak reménykedni mertünk abban, hogy az egyesület lehetőséget kap a sok éve tartó újszerű (ökokultúra terjesztése) tevékenységeinek határokon túli megismertetéséhez. Visszatekintve a két éves munkára és az együttműködésekre, több szempontból is eredményesnek tartjuk a projektet. A megismert és átvett képzési anyagok generálta szakmai fejlődés mellett erősödtek a személyes kapcsolatok is. A projekt hozott új lendületet egyéb területeken is, hiszen azóta már egy INTERREG pályázat megvalósításába kezdtük, melynek tematikáját részben ezen projekt megvalósítása során dolgoztuk ki. A programokon megismert és beemelt jó gyakorlatok rávilágítottak arra, hogy érdemes felülvizsgálni és új tartalommal bővíteni a meglévő szakmai anyagkészletünket. A projekt eredményeként 380 fő részvételével 25 program valósult meg. (1 db nyitórendezvény, 12 műhelymunka, 8 tanulmányút, egy 2 napos képzés, 1db Média tréning, egy 5 napos Médiatábor valamint 1 db zárórendezvény) Ezek között a nyolc tanulmányút mindegyike jó lehetőséget kínált a szakmai tapasztalatcserére és a nemzetközi jó gyakorlatok megismerésére, a megrendezett műhelymunkák pedig alkalmasak voltak az átvett jó gyakorlatok továbbadására. A projekt eredményeként részben megújult az egyesület honlapja is. A 2020-tól kezdődő fenntartási időszakra vonatozó együttműködéseket is sikerült kialakítani, melyben személyes megjelenést igénylő alkalmak, konferenciák, országos találkozók, jeles napokhoz kapcsolódó programok (pl. Föld Napja, hagyományőrző napok, filmfesztivál gyermekek részére, stb.), illetve Skype-os megbeszélgetések és közös online tér (fórum, közös adatbázis) használata is szerepel." a dokumentum az „EFOP-5.2.2-17-2017-00064” azonosítószámú, „Humán szolgáltatások fejlesztése nemzetközi együttműködésben a kultúráért, a fiatalokért” elnevezésű projekt keretében készül. |
Kiadványunk készül
|
MÓDSZERTANI SZAKMAI ÖSSZEGZÉS - szakmai ajánlások megfogalmazása - címet kapta a készülő kiadványunk. (hamarosan elérhető lesz a honlapon)
Részlet: Előzmények és a projekt bemutatása: "Parasznya Község Önkormányzata 2016 decemberében kötött feladat-ellátási megállapodást közművelődési feladatok ellátására a Holocén Természetvédelmi Egyesülettel a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL törvény alapján. Az általános feladatellátáson belül a megállapodás kiemelten kezeli a település kulturális hagyományainak ápolását, az egyetemes és nemzeti kulturális értékek megismertetését, a helyi közösségi élet segítését. Kiemelt célcsoport a település fiatal lakossága. E megállapodás megkötését megelőzően az Egyesület és az Önkormányzat már több sikeres programot valósított meg közösen (pl.: „Parasznya Község Egészséges Életmódprogramja”). Parasznya Község Önkormányzata 2016. decemberében kötött feladat-ellátási megállapodást közművelődési feladatok ellátására a Holocén Természetvédelmi Egyesülettel a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL törvény alapján. Az általános feladatellátáson belül a megállapodás kiemelten kezeli a település kulturális hagyományainak ápolását, az egyetemes és nemzeti kulturális értékek megismertetését, a helyi közösségi élet segítését. Kiemelt célcsoport a település fiatal lakossága. E megállapodás megkötését megelőzően az Egyesület és az Önkormányzat már több sikeres programot valósított meg közösen (TÁMOP „Parasznya Község Egészséges Életmódprogramja”). A projekt tartalma A közművelődés, ezen belül a kulturális értékek ápolása a megjelenő új időtöltési lehetőségek mellett háttérbe szorult, különösen a fiatalok életében. Az internetes közösségek, az elektronikus játékok előretörése, a megnövekedett utazási lehetőségek, valamint – főleg a kistelepüléseken – a helyi kisközösségek megszűnése a hagyományos eszközökkel folytatott művelődéstől, a helyi kisközösségek építésétől von el időt. E tendenciák között keresett jelen projekt megoldásokat arra, hogyan lehet a klasszikus kulturálódási színtereket megerősíteni és az ökokultúrát terjeszteni, Parasznya esetében bemutatott közösségi kulturális élményekbe bevonni a lakosságot, különösen a fiatalokat, a befogadó társadalom erősítése által az esélyteremtés színterévé tenni a közművelődést és a kulturális intézményeket. "
A dokumentum az „EFOP-5.2.2-17-2017-00064” azonosítószámú, „Humán szolgáltatások fejlesztése nemzetközi együttműködésben a kultúráért, a fiatalokért” elnevezésű projekt keretében készül. |
KEDVCSINÁLÓ! Néhány érdekes információ Parasznyáról!
|
Parasznya község Borsod-Abaúj-Zemplén megye Miskolci járásában, Miskolctól 16 kilométerre északnyugatra. A települést a 12. században említik először, de már a 11. században is állt. 1286-ban már itt lakó várjobbágyokból vált nemesekről történik említés, és Peresnie, majd Perezne elnevezést találhatunk. A diósgyőri várhoz tartozó birtokként főleg királynéi tulajdon volt. A török időkben elpusztult, 1556-ban már elhagyott helyként említik. Az újratelepült község 1596-ban török hódoltsági terület volt, ekkoriban a reformáció gyorsan terjedt a környéken. II. József uralkodása alatt 1785 májusától 1786 októberéig épült fel nagyobb temploma, melyhez tornyot csak 1800-ban építettek. 1842-ben a nagy tűzvész csaknem az egész falut tönkretette, az addig jól működő iskolát csak 1903-ban építették újra fel. Az 1800-as évek végén beinduló két szénbánya, a Baross-akna és Pálinkás-táró sok munkahelyet biztosított. 1934-ben állított hősi emlékmű az első világháborúban elhunytakról emlékszik meg. Látnivalók:
|
Hogyan látják a Holocén Természetvédelmi Egyesület munkáját a tinédzserek?
|
Hogyan látják a Holocén Természetvédelmi Egyesület munkáját a tinédzserek? Az EFOP-5.2.2-17 -2017-00064 számú, „Humán szolgáltatások fejlesztése nemzetközi együttműködésben a kultúráért, a fiatalokért „ című pályázatunk keretein belül megvalósult táborban nemzetközi kapcsolatokat is ápoltunk, hiszen Erdélyből és Szlovákiából is érkeztek fiatalok. Elsősorban a videózás, drónozás alapjait tanulhatták meg a fiatalok, hogy tudatosan kezeljék a kamerát és meg tudják megvalósítani az elképzeléseiket. A Bogyó Productions 2019. július 15-ei médiatábor idején alakult meg az 5 legfiatalabb fiú részvételével. A csapat feladataként a Holocén Természetvédelmi Egyesület bemutatását kapta. Az oktató kiemelte, hogy az alkotásuk biztosan elnyerné a legjobb trash videót a témában, ugyanis a „bakik” és a korosztályi nézőpont teszi igazán szerethetővé – emelte ki Bodzán László, a képzés vezetője. Videó készítői: Koós Merse, Somodi Tamás, Mogyorósi Máté, Okos-Rigó Péter-Pál, Berde Máté, Turcsán Márton Videó hossza: 9,28 perc |
Hogyan látják Parasznyát a tinédzserek? – lányok szemszögéből
|
Hogyan látják Parasznyát a tinédzserek? – lányok szemszögéből Az EFOP-5.2.2-17 -2017-00064 számú, „Humán szolgáltatások fejlesztése nemzetközi együttműködésben a kultúráért, a fiatalokért „ című pályázatunk keretein belül megvalósult táborban nemzetközi kapcsolatokat is ápoltunk, hiszen Erdélyből és Szlovákiából is érkeztek fiatalok. Elsősorban a videózás, drónozás alapjait tanulhatták meg a fiatalok, hogy tudatosan kezeljék a kamerát és meg tudják megvalósítani az elképzeléseiket. A fiatalok egy-egy környezet és természetvédelemmel kapcsolatos témát dolgoztak fel a hét során. Kis projektként rövidfilm kategóriában is készítettek alkotásokat, mely Parasznyát mutatta be. A készítői jól alkalmazták a képzés során tanultakat, persze itt volt mit kielemezni és javaslatokat megfogalmazni, hogy mit lehetett volna máshogy megcsinálni – de erről is szólt a tábor, egymástól is tanulni. A lányok az aláfestő zenéből is igyekeztek fiatalos és dinamikus verziót választani. Videó készítői: Kiss Réka, Csapó Boglárka, Péter-Jani Debóra Videó hossza: 4,53 perc |
Hogyan látják Parasznyát a tinédzserek? – fiúk szemszögéből
|
Hogyan látják Parasznyát a tinédzserek? – fiúk szemszögéből Az EFOP-5.2.2-17 -2017-00064 számú, „Humán szolgáltatások fejlesztése nemzetközi együttműködésben a kultúráért, a fiatalokért „ című pályázatunk keretein belül megvalósult táborban nemzetközi kapcsolatokat is ápoltunk, hiszen Erdélyből és Szlovákiából is érkeztek fiatalok. Elsősorban a videózás, drónozás alapjait tanulhatták meg a fiatalok, hogy tudatosan kezeljék a kamerát és meg tudják megvalósítani az elképzeléseiket. A fiatalok egy-egy környezet és természetvédelemmel kapcsolatos témát dolgoztak fel a hét során. Kis projektként rövidfilm kategóriában is készítettek alkotásokat, mely Parasznyát mutatta be. A készítői jól alkalmazták a képzés során tanultakat, persze itt volt mit kielemezni és javaslatokat megfogalmazni, hogy mit lehetett volna máshogy megcsinálni – de erről is szólt a tábor, egymástól is tanulni. A fiúk az aláfestő zenéből is igyekeztek, fiatalos, vicces és dinamikus verziót választani. Videó készítői: Berde Máté, Okos-Rigó Péter-Pál Videó hossza: 3,3 perc |
A kérdőívek alapstatisztikai adatai
Részlet a készülő Összehasonlító kutatási zárójelentésünkből:
|
A kérdések egy része zárt, másik része nyitott volt, és alkalmaztunk arány-skálán mérhető kérdéseket is, valamint olyan táblázatos formát, ami által több információhoz juthattunk. A kérdések során az objektív tényezők felmérése mellett fontosnak éreztünk a szubjektív tényezők lekérdezését is (elégedettség mérése 10-es mérési skálán). A kérdőív összeállítása során arra törekedtünk, hogy minél teljesebb képet kapjunk a hipotézisünk igazolásához, avagy elvetéséhez, és a helyi jellemzők felméréséhez kapcsolódóan. A mintában a nemek szerinti megoszlást a lentebbi ábrán láthatjuk, megfigyelhető, hogy férfitöbbletet mutat a minta. A férfiak aránya 61,1%, a nőké 38,9%.
1. ábra A válaszadók kor szerinti megoszlása a születési évek alapján a 2. ábrán látható, a válaszadók átlagéletkora 51,5 év, a legidősebb válaszadó 78 éves, míg a legfiatalabb 34 éves volt. A két mintaterület esetében megfigyelhető, hogy a magyarországi válaszadók az átlagéletkor alapján fiatalabbak, hiszen ebben a mintában 47 év az átlagkor, míg a Kolozs megyei mintában 55,2 év. A 3. ábrán látható családi állapot szerinti megoszlás igazodik a kor szerinti megoszláshoz, a válaszadók több mint 77%-a házas, 11% az egyedülálló és azonos arányban jelennek meg (5,5-5,5%) az elváltak és az élettársi kapcsolatban állók. A 4. ábrán látható a válaszadók iskolai végzettség szerinti megoszlása, ahol a legnagyobb arányban a szakmunkásképzőt végzettek jelennek meg, a második legnagyobb csoport az egyetemet végzettek csoportja és a harmadik leggyakoribb végzettség a gimnáziumi érettségi. Ritkábban jelent meg a 8 általános, a szakközépiskola és a főiskola, mint végzettségi típus. 2. ábra. Kor/születési év szerinti megoszlás (db)
3. ábra. A válaszadók megoszlása családi állapot szerint (%)
4. ábra A válaszadók megoszlása iskolai végzettségük alapján (%) |
Civil szervezetek a vizsgált területeken 3.
|
John Keane A civil társadalom (1998) című munkájában három csoportba sorolja a civil társadalom megközelítéseit. Az első csoportba az empirikus-analitikus, leíró értelmezések tartoznak, amelyek mint az összetett társadalompolitikai valóság ideáltípusát mutatják be. Ezekkel szemben a második csoport a civil társadalom politikai stratégiaként, akciótervként való értelmezéseit fogja össze, mely leginkább a civil társadalom és az állam különbözőségeire fókuszálnak. A harmadik irányzatba tartozók a civil társadalomnak a demokráciában betöltött szerepét vizsgálják, a civil társadalmat erkölcsi felsőbbrendűséggel rendelkező „adott jónak” tekintik (Keane 2004:38-48). Jürgen Habermas, 1929-ben Hamburgban született gondolkodó szerint a civil társadalom a kommunikáció, a kommunikációs cselekvés és érvényesség világa, melyben a társadalmi párbeszéd teremtheti meg a véleménycserén alapuló társadalmi konszenzust (Habermas 1987, vol 2 137-145). A konszenzus kialakításához szükséges nyilvános diskurzust a globális világban a társadalmi mozgalmaknak nemzetközivé szélesítésével, a szolidaritás megteremtésével lehetne elérni. Arato és Cohen szükségesnek tartja a civil társadalom fogalmának megújítását, mely szerintük a társadalmi mozgalmak sokszínűsége által a nyilvánosság lehetősége. (Arato–Cohen: 1992). Keane szintén arra hívja fel a figyelmet, hogy „a civil társadalom kifejezés a sokféleség jelzője” (Keane 2004:52). Azt a sajátos jelenséget, azt a csalódást, ami Közép-Kelet-Európát az új évezred küszöbén jellemezte, Miszlivetz Ferenc, illetve Jensen fogalmazta meg. A szerzőpáros szerint 1989 után a civil társadalom fogalma misztifikálódott, túlzott elvárásokhoz kötődtek hozzá, melyet csalódások követtek. A civil társadalom e térségben metamorfózison ment keresztül, részben eltűnt, részben párttá alakult, részben „anyagilag vagy politikailag prostituálódott”. Az életben maradt szervezetek a létért küzdenek, miközben a kelet-európai társadalom civilizálódás helyett inkább atomizálódik, újra a bizalmatlanság jellemzi. Ugyanakkor az európai civil társadalom programja nem utópisztikus. A fogalommal szemben egy olyan megközelítés mellett érvel, amely a civil társadalmat egy vágyott dolog metaforájaként értelmezi (Miszlivetz 1999:178–193; Jensen-Miszlivetz 2003:82). 2001-2002-ben átfogó Nonprofit Szektor Analízis készült, mely bemutatta a civil szervezetek jogi környezetét Magyarországon (Bíró 2002). A civil társadalom fogalmi jellemzőit a vizsgálat négy pontban foglalja össze, melyeket a definíciós viták okán szó szerint idézem: - A civil társadalom személy- és szervezetegyesülések, valamint önálló szervezetek hálózata, amely létrejötte és működése sajátos szabályai szerint különbözik a társadalom többi intézményrendszerétől. |
Civil szervezetek a vizsgált területeken 2.
|
A civil szervezetek közösségalakító és közművelődési szerepkörét számos tanulmány vizsgálja, a következő idézet alátámasztja azt, amit a mintaterületünk helyi közművelődésben aktív részt vállaló válaszadók is jeleztek. „Napjainkban a hagyományos faluközösségek felbomlásával – a nyugati társadalmakban – a közösség és a civil társadalom fogalmak ritkán különíthetők el egymástól. A közösség tanulása és más tanulmányaimban részletesen bemutattam a civil társadalom fogalmának történeti hátterét, itt csak az elmúlt évtizedek meghatározásait foglalom össze (Arapovics 2011, 2009). Az 1970-es évek világválsága, a jóléti állam válsága valamint a szocialista rendszerek meggyengülése indította el újra a civil társadalom újragondolásának kérdését. Keane kifejezetten a kelet-közép-európai, szovjet mintájú állami hatalom nyilvános kritikájának megszületését látja a civil mozgalmakban (csehszlovákiai Charta 77, lengyel Szolidaritás, Duna Kör stb.), melyek szerinte elvezettek a „bársonyos forradalomig”. Jan Tesař történész ismert szavai azt a várakozást és elvárást tükrözik, ami a korszakot jellemezte: „Ha a parancsuralmi rendszer mint az abszolutizmus visszatérése a huszadik században könnyebben jön létre egy olyan környezetben, ahol a >civil társadalom< szerkezete nem kellően kialakult, úgy létrejöttének megelőzésére a legmegbízhatóbb eszköz a civil társadalom kialakulásának bátorítása” (Tesař 1977 idézi Keane 2004:24). Sokan a civil társadalomtól – túlzón – a társadalmi problémák, a válság megoldását várták/várják. Azt senki sem vitatja, hogy a diktatúrákkal szemben, a civil társadalom a demokráciák fontos jellemzője. Fontos, hogy a civil megmozdulás, az állampolgári részvétel erősítse a demokráciát és ne veszélyeztesse. A technikai változások elősegítették a közös együttműködéseket, ezáltal a nemzetek feletti civil társadalom gondolatának kialakulását. A kelet-európai változások kíséretében újjászületett a civil társadalom fogalmának vitája. Klamer és Zuidhov a kilencvenes évekbeli civil kutatásokat két nagy csoportba sorolja: egyrészt a közgazdasági megközelítésű, az állami és piaci mellett megjelenő harmadik, nonprofit szektorként definiált megközelítésekre – Salamon, Weisbrod, Hansmann, Ben-Ner–Gui nézetei – másrészt a polgári társadalom egészének újragondolását interpretáló nézetekre – Jean Cohen, Andrew Arato, Jürgen Habermas, Michael Walzer, John Keane, Charles Taylor, Lambert Zuidervaart (Klamer – Zuidhof 2000:181–182). |
Civil szervezetek a vizsgált területeken 1.
|
Civil szervezetek: A vizsgált területen főleg a magyar lakosság körében népszerűbb a civil szervezetek alapítása és működtetése. Ennek az is az oka, hogy a magyar hagyományok és a kultúra őrzésének szempontjából új lehetőségeket nyitottak a romániai rendszerváltás után. Az is fontos dolog hogy ezek a szervezetek a Bethlen Gábor Alapítványon keresztül magyarországi pénzekhez is hozzájuthatnak tevékenységük során. A Kalotaszentkirályi Vendégfogadók Egyesülete Romániában az elsők között szervezte meg a minőségi falusi turizmust, amely folyamatosan fejlődik és a település számára fontos adó és jövedelemforrás egyben. Kalotaszentkirály-Zentelke: - Ady Endre Kulturális Egyesület - Silvanus Ökológiai Egyesület - Kalotaszentkirályi Vendégfogadók Egyesülete Bánffyhunyad:
Körösfő: - Rákóczi Kulturális Egyesület
|
A közművelődésben résztvevők válaszainak összehasonlító elemzése a két mintaterület esetében
Részlet a készülő Összehasonlító kutatási zárójelentésünkből:
|
A kutatás kezdeti szakaszában az elkészített kérdőívvel megkerestük a mintatelepülések közművelődéssel foglalkozó szakembereit, akik az első mintacsoportot képezték. Az ő esetükben a kérdőíves megkeresés mellett készültek interjúk is, azonban ebben a pontban a kérdőíves válaszok elemzésére térünk ki. A kutatás során vizsgált tématerület a közművelődés, és ezen belül a cél, a kulturális szolgáltatások felmérése volt. Ennek dimenziói a kulturális rendezvények, szolgáltatások megjelenése a családi költségvetésben; a kulturális rendezvényeken való részvétel; a művelődési formák ismeret és jelenléte a lakóhelyen és annak szűkebb környékén; a kulturális rendezvények programkínálatával való elégedettség felmérése; a kulturális rendezvények színvonalával való elégedettség felmérése; a kulturális örökséghez kapcsolódó vélemények megismerése; a kulturális értékek megtartása és szerepe a jövő szempontjából. |
Az összehasonlító kutatás módszertani alapja
|
Kiinduló hipotézisként a korábbi szakmai tapasztalatok alapján az volt, hogy jó szervezéssel, modern eszközökkel és a legjobb gyakorlatok tanulságainak és eredményeinek figyelembe vételével jó esély mutatkozok arra, hogy az emberek – főleg a fiatalok – figyelmét a közművelődés, a kultúra felé fordítsuk. A hipotézis igazolásához a partnerek bevonásával kérdőíves vizsgálatokat és félig strukturált interjúk készítését használtuk fel. A helytörténeti forrásokon, a helyszínen végzett megfigyeléseken és interjúkon alapuló elemzéseket, valamint egy összesen 100 elemes kérdőíves lekérdezést elvégeztük. A mintavételnél meghatároztuk azt a populációt, amire a vizsgálat kiterjed. A magyarországi mintavételbe hét település került bele: egy városi jogállású település (Sajószentpéter) és hat község (Kondó, Parasznya, Radostyán, Sajókápolna, Sajólászlófalva és Varbó). A populáció méretét tartalmazó 1. táblázatban a 2018-as népességadatokat foglaltuk össze.
forrás: www.ksh.hu
|
HÍREK - Partnerszervezeteink tevékenységei I.
|
A FÖLD VILÁGNAPJA 2019 Idén 18. alkalommal szerveztük meg a Föld Világnapja rendezvényt az erdélyi partnerszervezetünkkel valamint a hajdúböszörményi Zöld Kör képviselőivel. Változatos tevékenységeken vehettek részt a helyi Silvanus Ökológiai Egyesület (SÖE) és a miskolci Holocén Természetvédelmi Egyesület (HTvE) által a Föld napja alkalmából immár 18. alkalommal megrendezett program résztvevői a kalotaszentkirályi Ady Endre Iskolában. A Föld napját április 22-én tartják világszerte – ebből az alkalomból különféle eseményeket rendeznek, melyekkel felhívják a figyelmet bolygónk természeti környezetének megóvására –, ám ez idén egybeesik húsvét hétfővel, ezért sok helyen előrehozták a Föld napi programokat. Kalotaszentkirályon pénteken került sor a hagyományos környezeti, környezetvédelmi eseményre. Péter György Árpád kalotaszentkirályi alpolgármester, a Silvanus Ökológiai Egyesület elnöke lapunkat arról tájékoztatta, hogy a szervezők idén márciusban esszépályázatot hirdettek az 5-8. osztályos diákok számára Az én édes ökootthonom címmel, melyre háromfős csapatok jelentkezhettek a kaloszentkirályi, bánffyhunyadi, körösfői, szilágylompérti, valamint a magyarországi kunadacsi és zsámbóki iskolákból. Ugyanezzel a címmel rajzpályázatot is hirdettek két kategóriában, elemis és általános iskolás diákoknak. |