HÍREK - Partnerszervezeteink tevékenységei II.
A hajdúböszörményi Zöld Kör és a miskolci Holocén Természetvédelmi Egyesület jóvoltából változatos tevékenységeken vehettek részt a tanulók. A legkisebbek különböző állatokkal ismerkedhettek kifestős tevékenység keretében, a nagyobbak Fenntartható fejlődés, tudatos életmód és Zöld otthon címmel kiállításokat tekinthettek meg, valamint környezetismereti játékok-totók révén a világ növény- és állatvilágának természetes élőhelyeit fedezhették fel. A túlnyomó többségében magyarok lakta Kolozs megyei település iskolájának valamennyi diákját megszólító rendezvényen a hagyományos Föld napi fasor helyett idén a tanintézet udvarán kisparkot ültettek be magnóliával, örökzöld fafélékkel. E tevékenységbe a bánffyhunyadi Octavian Goga Elméleti Líceum 11. osztályos tanulói is bekapcsolódtak. A pályázatra beérkezett tizenhét dolgozat közül tizenkettőt díjaztak, a csapatok plakát formájában mutatták be munkájukat; az esszépályázatos nyertesek ez év augusztusában ingyenes ökotáborban vehetnek részt. A Kalotaszentkirályt tizenhat éve működő Silvanus Ökológiai Egyesület elsődleges célja a Kalotaszeg néprajzi tájegység, az Erdélyi-szigethegység és más földrajzi tájegységek fenntartható fejlődésének támogatása, a környezetvédelem, a lakosság ökológiai nevelése, valamint a fiatalok kezdeményezéseinek és a civil szervezetek fejlődésének támogatása. |
A Kolozs megyei mintaterület településeinek bemutatása 4.
Részlet a készülő Összehasonlító kutatási zárójelentésünkből:
Körösfő Bánffyhunyadtól 7 km-re, keletre fekszik, a Sebes-Körös forrásáról nevezték el, amely itt ered a falutól 5 km-re. 1992-ben társközségeivel (beosztott falvai Kalotanádas, Nyárszó, Sárvásár) együtt 1780 lakosából 1385 magyar és 395 román volt. A 2011-es népszámlálás adatai alapján a község népessége 1632 fő volt, melynek 79,04%-a magyar, 19,85%-a román (Kalotanádason). Vallási hovatartozás szempontjából a lakosság többsége református (77,63%), emellett élnek a községben ortodoxok (19,24%).[1] Általánosságban elmondható hogy minden településen van művelődési ház (közösségi ház), azonban csak Bánffyhunyadon, Kalotaszentkirályon és Körösfőn működik folyamatosan. (egész évben vannak benne rendezvények, fűthető, hangosítási eszközökkel rendelkezik, bútorokkal berendezett, stb.) A községek kis településein gyakorlatilag évente 1-2 rendezvényre kerül sor. (szüreti bál, esküvők, stb.) Csak Bánffyhunyadon van fő állású művelődési szakember, a többi településen, - beleértve a községi központokat is - az önkormányzat 1-1 alkalmazottja látja el ezt a feladatot is. A vizsgált területen főleg a magyar lakta településeken, település részeken fontos szerep jut a református egyháznak. Főleg hagyományőrző rendezvényeket, eseményeket, táborokat szerveznek, illetve bonyolítanak le. Ezeknek a pénzügyi hátterét részben magyar állam, részben egyház vállalja. Kis mértékben román költségvetési pénzek is megjelennek a projektekben.
|
A Kolozs megyei mintaterület településeinek bemutatása 3.
Részlet a készülő Összehasonlító kutatási zárójelentésünkből:
Kalotaszentkirály-Zentelke Kolozs megyében fekszik, Bánffyhunyadtól délre, 600 m tengerszint feletti magasságban, a Kalota-patak partján. A környező hegyvidéket az 1836 m magas Vigyázó csúcs vagy Kalora havas uralja. A településen lakók elődei a Kalota patak két partján telepedtek le; a jobb parton található Zentelke, a bal parton pedig Szentkirály. 1968-ban egyesült a két falu, ma 1073 lélekszámú település. Kalotaszentkirály napjainkban községközpont, négy kisebb település tartozik hozzá: Kalotadámos, Jákótelke, Magyarókereke és Malomszeg. A települések közül Kalotaszentkirályon, Kalotadámoson és Jákótelkén 80% fölött van a magyarok aránya és Magyarókerekén is 59% ez az arány. A lakosság 75,3%-a református vallású és 18,9% ortodox. A településen működő nyolc osztályos iskola Kalotaszeg jelentős iskolaközpontjává nőtte ki magát. A faluban, Ady Endre hársfája alatt találjuk az 1994-ben készített Ady-emlékművet. A költő 1914 júniusában járt itt először Boncza Bertával. A fa alatt ülve versírásra ihlette a templomból hazafelé tartó, színes népviseletbe öltözött emberek látványa. A faluban a 40-es ház udvarán tájház is várja a látogatókat, ahol a sok-sok régi használati és berendezési tárgy mellett a kenderfeldolgozás teljes munkafolyamatát is bemutatják az érdeklődőknek. Múzeumi környezetben a 291. szám alatt gazdagon díszített kalotaszegi szoba, valamint szövő- és asztalosműhely is látogatható. |
A Kolozs megyei mintaterület településeinek bemutatása 2.
Részlet a készülő Összehasonlító kutatási zárójelentésünkből:
Bánffyhunyad egykor Kolozs vármegye nyugati részének központja volt. Kolozsvártól 48 km-re nyugat-északnyugatra, Nagyváradtól 100 km-re kelet-délkeletre, a tengerszint felett 556 méter magasságon, a Bánffyhunyadi-fennsíkon, a Sebes-Körös és a Damos-patak találkozásánál, a Vigyázó-hegység (avagy Vlegyásza-hegység), illetőleg a Kalota-havas (1836 méter) szomszédságában fekszik. Bánffyhunyad hagyományosan fontos szerepet játszik Kalotaszeg, ezen túlmenően az erdélyi magyarság művelődéstörténetében. A népesség nagyobb része a román (59,1%) kisebb része a magyar (29,1%) etnikumhoz tartozik, ezen kívül jelentős roma népesség is él a településen (11,8%). A közigazgatásilag Bánffyhunyadhoz tartozó Magyarbikal lakosságának 98%-a magyar. A település közművelődésének múltjában olyan kiemelkedő személyiségek alakították a népi hagyományok továbbélésének, a különböző művészeti ágak virágzásának kedvező légkört, mint Gyarmathy Zsigáné született Hory Etelka (1843–1910) író, a kalotaszegi népi hagyományok gyűjtője; Kós Károly (1883–1977) építész, grafikus, író, politikus, szerkesztő, könyvkiadó, tanár. A Kalotaszegi Köztársaság első megálmodója és elnöke; Morvay Pál (1914–1990) református lelkész, tanár, néprajzkutató; Vasas Samu (1927–1997) néprajzkutató, népművelő; Fekete Károly (1928) tanár. Kalotaszeg adminisztratív és kulturális központjaként Bánffyhunyad és a település értelmiségi rétege a 19. századtól sokat tett a környező vidék néprajzi hagyományainak megőrzéséért.[1] A városban működő magyar művelődési egyesületek közé tartozik a Kós Károly Kulturális Egyesület, a Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesület, a Bánffyhunyadi Magyar Diákszervezet, valamint az Erdélyi Magyar Ifjak, illetve a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom bánffyhunyadi szervezete. Nagy múltra tekint vissza a város közművelődési lapja, az 1890–1891-ben megjelent, majd 1912-ben és 1993-ban rövid időre újraindított Kalotaszeg című folyóirat.
|
A Kolozs megyei mintaterület településeinek bemutatása 1.
Részlet a készülő Összehasonlító kutatási zárójelentésünkből:
Kalotaszeg (románul: Țara Călatei) tájegység Romániában, részben Erdélyben, a valamikori Magyar Királyság területén, Kolozsvártól nyugatra. Nyugat-Románia kevés tömbmagyar területeinek egyike, régi erdélyi magyar népi hagyományok őrzője. A magyar népművészet újrafelfedezése a kalotaszegi hagyományok népszerűvé válásával kezdődött az 1880-as években, miután Gyarmathy Zsigáné felélesztette a varrottas kézimunkák készítését és a kalotaszegi hímzések európai hírnévre tettek szert. A kalotaszegi népművészet hatással volt a magyar szecessziós iparművészek gödöllői csoportjára és Kós Károly művészetére. A kalotaszegi népművészet jelentős eleme a kalotaszegi népzene és tánc és a kalotaszegi népviselet is. Érdemes említést tenni kalotaszegi népi építészetéről, a parasztházakról, nemesi udvarházakról és érdekességként a kalotaszegi régi malmokról is.[1] A mintaterületünkön lévő települések (Bánffyhunyad, Kalotaszentkirály-Zentelke, Körösfő, Jákótelke, Kalotadámos, Nyárszó, Sárvásár) Kalotaszeg három fő része közül a Felszeghez tartoznak. |
A magyarországi mintaterület településeinek bemutatása 3.
Részlet a készülő Összehasonlító kutatási zárójelentésünkből:
Radostyán népességszám 552 fő, a 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága van. Radostyánban Könyvtár és Teleház, valamint Községi Művelődési Ház is található. A Művelődési Ház a 2012-es és 2013-as években teljes körű külső és belső felújításon esett át, így jelenleg rendezett, és modern körülmények várják az itt szervezetett rendezvényekre érkezőket. Sajólászlófalva lakosságszáma 428 fő, a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallja magát. A Varbóval közösen működő önkormányzati hivatal mellett a településen Kultúrház és Könyvtár található. A mintaterületen lévő települések közül Sajókápolna a legkisebb 373 fős lakosságszámával. A település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát. A faluban található Könyvtár, és a település érdekessége a Repülőmúzeum. A sajókápolnai repülőteret 1934. október 23.-án egy nagysikerű repülőnapon avatta fel a Bükk-Mátravidéki Aero Club. A repülőteret az észak - magyarországi motor nélküli repülés lehetőségeinek biztosítására alapította a Magyar Aero Szövetség. A repülőtér 1965-ig üzemelt, utána a központosítást követően Miskolcra került át a sportrepülés. A településekről a következő leírást találjuk Sajólászlófalva honlapján: „A gyönyörű dombokkal, erdőkkel borított Lyukó-völgyben húzódik meg "békés testvériségben" hat község: Varbó, Parasznya, Radostyán, Kondó, Sajólászlófalva és Sajókápolna, amelyek szinte egymásba karolva adnak otthont az itt élőknek és kínálnak látnivalót az ide látogatóknak.”
|
A magyarországi mintaterület településeinek bemutatása 2.
Részlet a készülő Összehasonlító kutatási zárójelentésünkből:
A hat község közül Parasznyát tekinthetjük a központi településnek lakosságszáma alapján (1111 fő). A környező településekkel, Kondóval, Radostyánnal, Sajólászlófalvával, Sajókápolnával, Varbóval közös jellemzők és eltérések is találhatók. A legközelebbi város Sajószentpéter, amely körülbelül nyolc kilométerre van. A kulturális élet színtere a Művelődési Központ a Teleházzal és Könyvtárral közös épületben a falu központjában lelhető fel, folyamatosan működik, gyakorlatilag minden nap nyitva tart, mivel mindig van valamilyen foglalkozás, vagy program a településen. Községben élénk a közösségi élet, a szervezetek közül legjelentősebb „A Parasznyai Ifjúságért Egyesület”, melynek fő tevékenységi köre a kultúra, a hagyományápolás. Az egyesületen belül ifjúsági és nyugdíjas tagozat is van. A nyugdíjas korosztály megosztja tapasztalatait hagyományok felelevenítésével, azok közös megélésével, a fiatalokra történő átörökítéssel (disznótor pacurkázással, farsangi fánksütés, húsvéti szokások, stb.), az ifjúság átadja tudását, a 21. század infokommunikációs eszközeinek segítségével bevezeti az idősebbeket az internet és a számítógép világába. A Parasznyai Sportegyesület, a Parasznyai Polgárőr Egyesület, valamint a református egyház is jelentős szerepet vállal a kulturális, közösségi élet szervezésében. A lakosság minden rétegét megszólítják programokkal. A farsangi időszakban hagyományőrző disznóvágást, fánksütő fesztivált szerveznek, tavasszal szebbé varázsolják mindennapi környezetüket, részt vesznek a Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség Világfa ültetési akciójában. A Kistói pincefesztiválnak is helyt ad Parasznya, gasztronómiai bemutatók, kézműves foglalkozások, térzene és nyitott pincék várják a szórakozni vágyókat. A település életében ma is meghatározó szerepet játszik, a bányász múlt, őrzik és ápolják a hagyományokat, ősszel pedig megemlékezést szerveznek a Bányász emlékparkban. |
A magyarországi mintaterület településeinek bemutatása 1.
Részlet a készülő Összehasonlító kutatási zárójelentésünkből:
Sajószentpéter város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Kazincbarcikai járásban található. Miskolctól 13 kilométerre fekszik, nem messze a Sajó és a Bódva találkozásától. Sajószentpétert 1281-ben említik először Szentpéter néven. A település királyi birtok volt, eleinte a diósgyőri, majd a dédesi uradalomhoz tartozott. A huszita harcokban elpusztult, 1466-tól újra benépesítették. 1886-tól 1950-ig járási székhely is volt, ezt követően azonban központi szerepköre visszafejlődött, mivel azt nagyrészt a szomszédos Kazincbarcika vette át. 1989-ben nyilvánították várossá. A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,6%-a magyarnak, 7,9% cigánynak, 0,5% lengyelnek, 0,9% németnek mondta magát. A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 30,2%, református 20,5%, görögkatolikus 4,7%, felekezeten kívüli 18,5%. Sajószentpéter város kulturális élete három színtéren zajlik: a Művelődési Központban, a Rendezvények Házában, valamint a Városi Könyvtárban. A város kulturális életében és a közművelődésben meghatározó szerepet játszanak a saját kulturális műhelyek, amelyek a város ünnepeinek, rendezvényeinek színvonalát emelik, emellett lehetőséget nyújtanak a tehetségek felkutatására is.
|
Az összehasonlító kutatás mintaterületei
Részlet a készülő Összehasonlító kutatási zárójelentésünkből:
A magyarországi mintaterülethez hét település tartozik: egy városi jogállású település Sajószentpéter, és hat község Kondó, Parasznya, Radostyán, Sajókápolna, Sajólászlófalva és Varbó. A Kolozs megyei (nemzetközi) mintavételi területhez 10 lakott hely tartozik: ebből egy városi jogállású település Bánffyhunyad (románul Huedin) és a közigazgatásilag hozzá tartozó Magyarbikal (románul Bicălatu). Két további község is része a kutatási területnek: Kalotaszentkirály (románul Sâncraiu) és Körösfő (románul Izvoru Crișului). Ezen túlmenően a Kalotaszentkirály-Zentelke községhez tartozó falvak: Kalotadámos (románul Domoșu), Jákótelke (románul Horlacea), Magyarókereke (románul Alunișu), Malomszeg (románul Brăișoru), valamint a Körösfőhöz tartozó falvak: Kalotanádas (románul Nadășu), Nyárszó (románul Nearșova), Sárvásár (románul Săula) is a kutatási terület részét képezik. |
A kulturális közösségfejlesztés és a közművelődés 2.
Részlet a készülő Összehasonlító kutatási zárójelentésünkből:
A közművelődés és a közösségépítés a települések szintjén eltérő mértékben és lehetőségekkel van jelen, azonban a főbb célok azonosak. A falvakban a népességmegtartás tekintetében kiemelten fontos, hogy legyen olyan közösségi megtartó erő, ami erősíti az adott helyhez való kötődést. A kistelepülések közelében lévő városi jogállású települések szélesebb kínálattal állnak a közművelődés szolgálatában, így kiemelt szerepük van a környékük összetartásában. Mindkét településtípus esetében fontos, hogy az ott élők megismerhessék és elérhessék a kulturális örökség javait. A közművelődési kínálatot bővíti, ha figyelembe vesszük, hogy a kultúra részterületei egymással összefüggő és kölcsönhatásban álló egészet képeznek. Az elvégzett kutatásunk során is figyelembe vettük, hogy a kultúra, jelentős szerepet tölt be a különböző korosztályok szellemi nevelésében, a személyiség formálásában. A közösségi élet színterei és egyben a közművelődés működtetésének alapjai az önkormányzatok tulajdonát képező, és fenntartásukban lévő művelődési intézmények. A helyi lakosságnak joga, hogy igénybe vegye az önkormányzati fenntartású közművelődési intézmények szolgáltatásait és erre vizsgálatunk során számos jó gyakorlatot találtunk. Kiemelt célként tartottuk szem előtt, hogy minden korosztály számára biztosítani kell, hogy a kulturált szabadidő hasznos eltöltéséhez megfelelő program álljon rendelkezésre. A felmérés során pozitív tapasztalatunk volt azzal kapcsolatosan, hogy a mintaterületek településein igyekeznek a fiatalabb korosztályokat is bevonni a közösségi programokba és fontosnak érzik, hogy a jövő generációinak át tudják adni a tudást és a településekhez kapcsolódó értékeket. A programkínálatot és az intézményi lehetőségeket, természetesen meghatározzák az önkormányzatok anyagi lehetőségei, hiszen ennek függvényében tudják támogatni a települések a tervezett rendezvényeket. A helyi közművelődési feladatok ellátását elősegíti az önkormányzatok és a civil közösségek, szervezetek, a magánszemélyek, valamint a kulturális tevékenységet is végző gazdasági vállalkozások közreműködése. |
A kulturális közösségfejlesztés és a közművelődés 1.
Részlet a készülő Összehasonlító kutatási zárójelentésünkből:
A kultúrának, a művelődésnek számos megfogalmazása van, mindig az adott történelmi, társadalmi és gazdasági helyzettől függ, hogy mi kerül hangsúlyozásra. „A közkultúra a kulturális értékek létrehozásával, megőrzésével, terjesztésével és művelésével kapcsolatos közösségi tevékenységek és javak összessége, melyeket közvetítő rendszereken keresztül mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni. A közkultúra tehát magában foglalja a közművelődési alapellátás mellett a művészeti értékek megőrzését és közismertté tételét, a nyilvános könyvtári ellátást, a muzeális értékek hozzáférésének a biztosítását.1” „Közösségi művelődés a helyi társadalomban zajló, rendszerint intézményhez, szervezethez kapcsolódó közművelődési folyamatok összessége. Magában foglalja az állampolgárok öntevékenységére alapozó képzési, alkotó művelődési, ismeretszerző tevékenységeket. A lokalitás mellett meghatározó eleme az egyének aktív hozzájárulása és részvétele a művelődési folyamatok tervezésében, célrendszerének megfogalmazásában valamint a megvalósításban.2” NEFMI Közművelődési Főosztály: Közművelődési fogalomtár 2008-2012. elektronikus változat |
Kedvcsináló – Érdekességek Gömörszőlősről II.
A település a következő értékeket kínálja: - A Tompa Mihály Gömöri Kulturális Egyesület kezelésében lévő Kis-galéria, néprajzi illetve szabadtéri néprajzi gyűjtemény - E. Kovács család kezelésében lévő Kakasdombi Gyűjtemények (néprajzi, helytörténeti, képzőművészeti gyűjtemények) - Festett fakazettás mennyezetű református templom, az 1672. évből származó Úr asztalával - Látogatható gyapjúfeldolgozó kisüzem, paplanvarró műhellyel, mely ipartörténeti érdekesség, a hagyományos kártoló berendezésekkel
Megtekintettük a faluban működő fenntartható életmód kialakítását és megtartását segítő lehetőségeket, eszközöket. A sétán megnéztük a biokertet, az ott - önkéntes munkával - felépített szalmabála házat és komposztfűtésű melegházat. Megtudtuk, hogy az évek óta népszerű Paraszt-Wellnessnek semmi köze a szállodákhoz és az élményfürdőkhöz, hanem ez egy méltán híres Gömörszőlősi program, amely önkéntes munkára építve a vidéki élet szépségeit és a természettel való találkozás pótolhatatlan élményét ötvözi a kétkezi munka (trágyahordás, favágás, mulcsozás, állatok rendbetétele stb.) nyújtotta kikapcsolódással. Ide az ország szinte minden pontjából érkeznek önkéntes segítők, több visszatérő résztvevővel és budapesti „wellnessezővel”. Az oktató központnál a napkollektoros aszalót és faszárító berendezést, komposzt-toalattet, tömegkályhát és rakétakályhát láthattunk a gyakorlatban és többet ezek közül működés közben is megfigyelhettünk. Ezt követően dr. Gyulai Iván az Ökológiai Intézet Alapítvány igazgatója tartott előadást a bio-, illetve permakultúrás kertészkedésről. A résztvevők hasznos és új információkkal zárták a napot egy finom ebéd kíséretében, bízva abban, hogy a hallottak közül több hasznos gyakorlati dolgot is átültethetnek a saját környezetükbe. |
Kedvcsináló – Érdekességek Gömörszőlősről I.
A tanulmányutunk célja, hogy megmutassa azt a modellértékű programot, amelyben egy elnéptelenedő falu élővé, a turizmus számára sokféle attrakciót kínáló, képzési, kulturális, hagyományőrző központtá vált úgy, hogy az építészeti, néprajzi értékeit megőrizte. Az Ökológiai Intézet Alapítvány egyik, talán legismertebb programja, „Gömörszőlős, a fenntartható falu” nevet viselő program lett. A gömörszőlősi program egyrészt modell kíván lenni a reménytelen helyzetbe került aprófalvak számára, másrészt a fenntartható fejlődés elméletét kívánja átültetni a gyakorlatba. Gömörszőlős az elmúlt időszakban ismert és kedvelt látogató helye lett a fenntarthatóság után mélységeiben érdeklődő közönségnek, egy sajátos fenntarthatósági iskola született itt egy visszajáró szellemi közösség együttműködéséből. 1993 óta nagyjából 200 millió forintos támogatást kapott az Ökológiai Intézet fenntartható falu programja, amely nyilván független a falunak juttatott állami támogatásoktól és pályázati forrásoktól, amelyet az önkormányzat nyert el. Az immár 19 éve folyó program egyediségét három alkalommal ismerték el. A British Airways a holnap turizmusa, az Európa Parlament az Európai Tájdíjat, a Vidékfejlesztési Minisztérium a Kós Károly díjat adományozta a programnak. A nemzetközi megmérettetéseken sok száz versenyben lévő jelölt közül sikerült elsőnek lenni. A faluban jelenleg az Alapítvány és a Tompa Mihály Gömöri Kulturális Egyesület, valamint az E. Kovács család és az önkormányzat gondozza a helyi kulturális és természeti értékeket, amelyek a turizmus egyik vonzerejét jelentik. A másik meghatározó vonzerő az Alapítvány fenntarthatósággal kapcsolatos tevékenysége, amely a gömöri fenntartható fejlődés iskolára, és a látogatóknak nyújtott fenntartható életmóddal kapcsolatos információkra, és az ehhez kapcsolódó létesítményekre épül. |
Kedvcsináló – Érdekességek a FACTORY ARÉNÁRÓL II.
Gyár történeti műhely: A képzés elsődleges célja a fiatalok lokális identitásának erősítése, Miskolc és Diósgyőr-Vasgyár történeti értékeinek megismertetése. Irodalmi műhely: A kreatív írókurzus nem hagyományos iskolai képzés, hanem egyfajta iskolán kívüli mesterkurzus, ahol lehetőség nyílik az irodalom professzionális művelőivel való találkozásra, az íráskészség fejlesztésére. Színházi műhely: A képzés célja az esztétikai kompetencia fejlesztése: alkalmassá válni a színházi kommunikációban való részvételre, a befogadásra, előadásokkal való élményszerű találkozásokra, önálló előadás választásra. Miskolci Playback Színház A playback színház az improvizációs színház olyan formája, amely az interaktivitást, a történetmesélést állítja a színházi előadás középpontjába: a nézők hangulatokat, életérzéseket, történeteket, álmokat osztanak meg, amelyeket a társulat zene kíséretében improvizálva játszik el. Fontos szerepe van a játékmesternek, aki meghallgatva a történetmondót, segít a szereplők kiválasztásában, közvetít a nézők, a szereplők és a mesélő között. Több száz ilyen színház működik szerte a világon. Használják a módszert oktatásban, üzleti életben, szórakoztatásban. A Miskolci Playback Színház egy amatőr színtársulatból áll, melyet Donáth Attila rendező segített megalakulásában. A társulat tagjai a városban működő intézmények és civil szervezetek tagjaiból (Dialóg Egyesület, Szép Mesterségek Alapítvány, Iránytű Avasi Szociális Szolgálat) kerülnek ki. A társulat tevékenységével jellemzően a hátrányos helyzetű és ingerszegény környezetben élő fiatalok mentális fejlődését segíti. Film műhely: A képzés célja elsősorban a mozgóképi szövegértés képességének fejlesztése és személyiségfejlesztés. Zenei műhelyek: Szervezett zenés megmozdulás ahol a fiatalok egy közös együttdobolás alkalmával, egyfajta csoportos ritmusterápián vehetnek részt. Zenei kompetenciafejlesztő műhely, ütős hangszerekkel a Factoryban (Dobszerda) Szervezett zenés megmozdulás ahol a fiatalok egy közös együtt dobolás alkalmával, egyfajta csoportos ritmusterápián vehetnek részt, mely extrém módon hat emlékezeti és nonverbális kommunikációs képességeikre. Várostörténeti Műhely: Célja, hogy ismerjék meg, hogyan zajlott az élet a mai Miskolc különböző részein az újkor különböző korszakaiban! A Diósgyőri Koronauradalomtól egykor különválni igyekvő Diósgyőr-Vasgyárban, és környékén: a régi Miskóczon, Diósgyőrben vagy Pereces-bányatelepen, vagy „Nagy-Miskolcon”, az „ország második városában” a XX. század 2. felében. A programban részt vehetnek egy kapcsolódó történeti kutatásban és kiállítás-rendezésben is! Kiscsoportos-művésztechnikusi tehetséggondozás a Factoryban (Vörös fény): A „Vörös fény” elnevezésű tehetséggondozó programjuk célja fiatal, kreatív emberekkel való foglalkozás, akik elsajátítják a művészeti produkciók létrejöttéhez szorosan kapcsolódó tevékenységekhez szükséges, főleg műszaki képességeket. A projekt szempontjából releváns táborok: Ingyenes művészeti táborok fiataloknak Ingyenes színházi, filmes, helytörténeti, zenei és írótáborok zajlanak minden nyáron helyi fiatalok részvételével. Írótábor (Zemlényi Attila – Szép Mesterségek Alapítvány) |
Kedvcsináló – Érdekességek a FACTORY ARÉNÁRÓL I.
Az aréna a miskolci Vasgyár területének egy részén működő művészeti, kulturális, közösségi és sport központ, melyet civil szervezetek működtetnek (Észak-Keleti Átjáró Egyesület, Dialóg Egyesület, Szép Mesterségek Alapítvány, Komlóstetői Fiatalok Klubja, Zafír Ifjúsági és Művészeti Egyesület stb.) A Factory Arénában működő, a projektünk megvalósítása során releváns tevékenységek bemutatása: A Factory Arénában helyismereti szakkörök, kreatív foglalkoztató klubok, íróiskola, színházértelmező és filmkészítő-, fotó- és zenei műhelyek vannak. A Vasgyár területén belül a Factory Aréna változatos helyei különleges, egyedi légkörű, inspiráló foglalkozások megvalósításához járul hozzá. Célcsoportjuk a művészetek iránt érdeklődő középiskolás fiatalok, valamint a rossz anyagi vagy szociális körülmények között élő hátrányos helyzetű miskolci fiatalok. Képzőművészeti és fotográfiai műhely: Célja a fiatalok közelítése a kortárs művészetekhez, az őket körülvevő kortárs kulturális környezet értelmezésének segítése. |