Holocén Természetvédelmi Egyesület
„Humán szolgáltatások fejlesztése nemzetközi együttműködésben a kultúráért, a fiatalokért"
EFOP-5.2.2-17 -2017-00064

Bakonybéli Civil Kezdeményezések

 

Az Északi-Bakony közepén, a Bakony legmagasabb hegyének, a Kőris-hegynek (709 m) a közelében, a Gerence-patak partján fekszik. A legközelebbi város Zirc (16 km).

A terület alapvetően mészkőből áll, számos barlangot járhatunk be a közeli, bővizű forrásokkal teli erdőkben, például az Ördög-likat, a Likas-kőt, a Pörgöl- vagy az Odvaskői-barlangot, valamint a Kis- és Nagy-Pénzlikat. Itt bujkáltak régen a bakonyi betyárok, így akár Savanyú Jóska vagy Sobri Jóska rejtekhelyét is megtalálhatjuk úgy, hogy nem is tudunk róla. A falu központjában, a  Bakonyi Erdők Háza egy természetvédelmi és erdészeti gyűjteménynek ad otthont. A korábbi gazdasági épület alsó szintjén a hegység földtörténeti múltja, főbb kőzetei, ásványai, érdekes földtani jelenségei kerülnek bemutatásra. Láthatunk fényképeket védett növényekről, valamint megismerhetjük az erdőrendező mérnökök egykori mérőit, térképező eszközeit, és munkáját.

Az emeleti teremben a természetben élő és dolgozó erdészek, vadászok és faművesek mesterségét ismerhetjük meg. Egy hangulatos diorámában láthatjuk a Bakony vadon élő állatait, s Dani Pál naiv festő képein az egykori Bakony vadregényes világát. Emellett megismerkedhetünk Dobó Jenő farkasgyepűi erdőgondnok életművével.

Tájházban pedig megismerkedhetünk az erdőműveléssel és famegmunkálással foglalkozó bakonybéliek hagyományaival.

 

A további és részletes információk a hamarosan letölthető kiadványunkban lesz elérhető!

 

A pénzesgyőri PANGEA Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület

Pénzesgyőr az Északi-Bakony egyik legszebb táján található, Zirctől 10 km-re nyugatra, Bakonybéltől délre. Hegyek és erdők között egy hangulatos patak menti völgyben fekszik e kis falu melyet szorgalmas emberek laknak, akik mindent megtesznek annak érdekében, hogy az ide látogatók a lehető legjobban érezzék magukat. Minden kedves vendéget szeretettel várnak, aki nyugalomra, pihenésre, igazi vidéki kikapcsolódásra vágyik csodálatos természeti környezetben. A település több túraútvonal kiindulópontja, lehetőség van gyalogos és lovas kirándulásokra.

A falu elnevezésében minden bizonnyal szerepet játszott, hogy a területén szinte mindenütt (a földutak vízmosásaiban, a széldöntötte fák gyökerei között) előbukkan a Szent László pénze, az 50 millió évvel ezelőtt élt óriás egysejtűek, a nummuliteszek megkövesedett maradványa.

Pangea Egyesület 1991-ben alakult, székhelye és oktatóközpontja a Magas-Bakony szívében, Pénzesgyőr községben található. Itt az évek során létrehoztak a térségben szinte egyedülálló minőségű természetvédelmi oktatási, képzési bázist, amely egyszerre szolgálja az általános -és középiskolai és az egyetemi oktatást, a fenntartható életmód módszereinek és a biogazdálkodás népszerűsítését, bemutatását.

Tevékenységük három fő témát ölel fel: környezeti nevelés és ismeretterjesztés, aktív természetvédelem, valamint ökológiai gazdálkodás és népi hagyományőrzés.

 

 

A további és részletes információk a hamarosan letölthető kiadványunkban lesz elérhető!

 

Hogyan lett Hernádszentandrásból BIOszentandrás?

 

A 425 lelkes Hernádszentandrás kisközség Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Hernád-völgyének déli részén, a folyó jobb partján, a Nagy-Hernád és a Kis-Hernád által határolt területen, a legnépesebb abaúji településtől, Encstől dél-délnyugatra, a "Kassa–Miskolc tengelyen" félúton, a két nagyvárostól mintegy 35-35 kilométerre  található. Az 1935-ben kiadott Magyar Városok és Vármegyék Monográfiájának XVII. kötetében Dr. Ladányi Miksa tolmácsolásában a következőket olvashatjuk a településről: „A szikszói járásban a Hernád-Bársonyos bal partján fekvő kisközség 579 lakossal, akik javarészt református vallásúak. Igen régi helység. A XIV. században már állott Szent András tiszteletére emelt egyháza.

A világháborúban a község lakói közül mintegy 80-an vettek részt, akik közül 16 hősi halált halt, egyet pedig vitézzé avattak…”

A település temploma védőszentjéről – Szent Andrásról – kapta a nevét. A később előtagként hozzákapcsolt „Hernád” szó a folyó menti fekvésre utal.

A közel 10 éves tudatos közösségfejlesztési munkába ágyazva, egy EU-forrás elnyerését követően kezdődött el a BioSzentandrás rendszerének felépítése.

Az Abaúj térségben lévő Hernádszentandrás néhány év leforgása alatt BioSzentandrássá, egy virágzó ökológiai gazdasággá vált, ami átformálta a kistelepülés életét. E mögött gondos tervezés, egy hosszútávon önfenntartó, több lábon álló rendszer kialakításának vágya áll, ami felé magabiztosan haladnak a helyiek. Mintegy 25 féle zöldséget és 30 fajta fűszernövényt termesztenek, 2000 négyzetméter az eredeti francia levendula ültetvényük, a bogyós gyümölcseik – josta és feketeribiszke. 2015 nyarától működik az „Ízek Háza” feldolgozóüzem, itt maguk kísérletezték ki BioSzentandrás ízeit: például a paprikából és a lila hagymából húsfélékhez illő lekvár készült, a paradicsomlevet pedig bazsalikommal bolondították meg. Így akkor is akadnak majd eladható termékeik, amikor vége a betakarításnak. Levendula-illatpárna, csuhéangyalka is megtalálható a repertoárjukban, amelyeket egy kis boltjukban árusítanak.

A biokertészet, a helyi csapat, az egész BioSzentandrás lelkülete, zamata, színei, üzente, hite és hitelessége mára egyaránt széles körben ismertté és elismertté vált. „Fertőzni” igyekszik a gyermekeket, felnőtteket, családokat ízeivel, az egészségtudatos életmód fontosságának hangsúlyozásával, kicsit divatot is teremtve mindannak, ami természet, ami természetes.

Önálló értékesítési rendszer és partnerhálózat alakult ki. BioSzentandrás a beszállítója és stratégiai partnere a legjobb 100 magyarországi étterem között szereplő miskolci Végállomás Bistorantnak. „BioSzentandrás, mint egy nagy család”, a fizikai és szellemi dolgozók, az adminisztratív és kreatív munkatársak csapata Európa figyelmét is felkeltve 2013-ban Európia Innováció Díjban részesült.

 

 A további és részletes információk a hamarosan letölthető kiadványunkban lesz elérhető!

Factory Aréna, avagy hogyan vált az elhagyatott miskolci Vasgyár egyik épülete az extrém sportok központjává és az underground kultúra fellegvárává Miskolcon és a régióban?

Az egyesületünket, Miskolcon 1995- ben alapítottuk, pár év után láttuk, az ifjúsággal való törődés fontosságát és a hátrányos helyzetű gyerekek és családok nehézségeit. Ezért a sport tevékenységünk mellé az ifjúsággal és a hátrányos helyzettel is komolyan kezdtünk foglalkozni.

Azt láttuk, hogy a megerősödéshez kell egy biztos helyszín, így kerültünk egy ipari csarnokba melyből az évek során lett a Factory Aréna.  Hazánk egyetlen olyan közösségi tere vagyunk, melyben helyet biztosítunk a sportnak, az undergrund zenei és művész világnak, a kortárs művészetnek az extrém sportoknak. Az ország egyetlen zárt terű Skate Parkja.vagyunk Egy Európai színvonalú mászó csarnokkal rendelkezünk, van paountrack pályánk, építettünk szivacsgödröt, helyet biztosítunk a pourcorosoknak, breekeseknek, vannak zsonglőreink.  Steel City undergrunk és egy Factory Riderek öntevékeny csoportot is kineveltünk. jelenleg 11 fő regisztrált önkéntesünk van. A közösségi szolgálat színhelye is lettünk.8 főfoglalkozású dolgozóval látjuk el az itt adódó feladatokat.

 

Figyeltünk, és figyelünk, hogy a rendezvényeink sokszínűségére, színvonalasságára, hogy fontosak legyenek, hogy a mindennapok is nyújtsanak megfelelő sokszínű programot. A célunk, hogy az aréna egy nyitott házként, közösségi térként funkcionáljon, ahol minél több idelátogató megtalálja a magának való kikapcsolódási lehetőségeket. Ilyen a " Háló a fiatalokért" az éjszakai ping-pong, csocsó, a graffiti, de ide sorolhat a fiatal amatőr művész élet is.

  • Egy egészségesen felnövekvő nemzedéket.
  • Tettre kész, és közösségben gondolkodó ifjúságot.
  • Odafigyelést és törődést a rászorult gyerekek számára
  • Megelőzést és lehetőségeket a hozzánk járó fiataloknak
  • Kiegyensúlyozott életet. Rendesen iskolába járó gyerekeket.
  • Ezek tudjuk igen nagy szavak, de több éve így gondolkodunk, és ennek érdekében végezzük munkánkat.

Legfontosabb programok:

 

A Factory Fesztivál Extrém Fesztivál Extrém Környezetben

Tudás Gyár Építő Közösségek – Nem formális Tanulási módszerekkel

 

 A további és részletes információk a hamarosan letölthető kiadványunkban lesz elérhető.

 

 

SOSNA civil egyesület

Sosna (erdei fenyő) egy civil nonprofit szervezet, amely 1991-ben alakult Kassán. A legrégebben  működő és legstabilabb környezetvédelmi szervezetek közé tartozik Szlovákiában.

Jelenleg 4 állandó alkalmazottja, 5 külső munkatársa, és több mint 20 önkéntese van a szervezetnek.

A SOSNA polgári társulás küldetése, összekötni és aktivizálni az embereket azzal a céllal, hogy támogassák és megvalósítsák az ökológiai problémák alternatív megoldási modelljeit, elsősorban lokális és regionális szinten. Ezért, mindig is egy közösségben, közösséggel együtt dolgoztunk, tevékenykedtünk.

A SOSNA küldetését a következő programok által  teljesíti:

  • Környezetvédelmi nevelés és oktatás
  • Ökoházak
  • Biokertek
  • Klímavédelmi programok

A programokon belül a SOSNA

  • Megoldásokat terjeszt a helyi és közösségi fenntarthatásért és önfellátásért
  • Innovatív projekteket valósít meg alternatív megoldásokkal
  • Kreatív alkotóműhelyeket, előadásokat, párbeszédeket, kiállításokat rendez
  • Kiadói munkát folytat
  • Egy olyan hálózatot hoz létre, amely összeköti azokat, akik környezettudatosan a környezettel összhangban, rá figyelve igyekeznek élni
  • A szervezet megalakulásától a jelen napokig, mindig voltak közös, határon túli programjaink és pályázataink amelyekben a Holocén egyesület fontos szerepet játszott.

Az egyesület kezdetei (Kassai korszak)

1992 – 2008 években az egyesület irodája Kassán volt, ahol többször is változtattuk a címünket, mivel sehol sem sikerült egy stabil és megfelelő helyet találnunk.  Ezért, ebben a korszakban a programjaink más közösségek területén folytak,  mivel saját megfelelő épülettel és telekkel nem rendelkeztünk.

Oktatási programok

Az ökológiai oktatás és nevelés a leghosszabban működő programunk, ahol legnagyobb tapasztalataink, oktatásunk és tudásunk is van. Ennek a legfontosabb programnak a keretében erős és hosszú távú kapcsolatokat fejlesztettünk az iskolákkal, tanítókkal, iskolák vezetőségével. 1993 év óta kezdtük szervezni a tanítókra szabott ökológiai oktatási programokat, nem csak hazai, de külföldi lektorok vezetése alatt.

A programjaink különféle korcsoportokat tud megszólítani, az óvodás kisgyerekektől az egyetemistákig. Ezen kívül, külön programjaink vannak a tanítók, illetve felnőttek számára is.  

  • Bio gazdálkodási programok

A gazdasági helyzet és a nyilvánosság egészségi állapota jó kezdő alapot alakított az  igazi kertek megújulásához és az embereket visszatérítéséhez a termesztéshez és a részleges önellátáshoz.  Ennek a programnak a keretében azon igyekeztünk, hogy bemutassuk nemcsak az önellátás értelmét, hanem az egészséges és szép biokertek és természetes kertek létrehozásának lehetőségét és értelmét is.  Ez a program, egyes módosítások után a mai napokban is működik.

 

 

A részletesebb ismertető a később letölthető kiadványunkban lesz olvasható!

 

Gömörszőlősi modell

A jó gyakorlatok leírása, bemutatása elősegítheti a helyi terméket termelők/készítők kapcsolatépítését, egymás kölcsönös megismerését. A jó gyakorlatok közreadásának célja lehet – az ötletek motiváló hatása a tervezéshez és megvalósításhoz, továbbá viszonyítási pontot is jelenthetnek. „Lényeges és fontos a jól végrehajtott, reális célt kitűző és azt teljes mértékben megvalósító projektek bemutatása, hiszen ez a vivő anyag, ezt szeretnénk mindenhol látni, hogy az „értékteremtő befektetés” alapelv érvényesítésével az adott szakterületen minél nagyobb fejlődést, fejlesztést, minél jobb eredményt érnek el a projektek.”

Több különböző szektor jó vagy legjobb gyakorlataira vonatkozó tanulmányok, elemzések úgy határozzák meg a jó gyakorlat általános fogalmát, hogy az egy módszer vagy tevékenység, amely olyan újszerű, építőjellegű megközelítéseket, technikákat tartalmaz, amely bizonyíthatóan vagy már bizonyítottan hozzájárul az adott intézmény minőségi színvonalának emeléséhez és más intézmények számára is átvehető példaként szolgálhat.

A jó, legjobb vagy helyes gyakorlat egy olyan pozitív irányú cselekvés, amelynek jellemzője, hogy az adott terület célját tekintve sikeres, innovatív, emellett fejleszthető, fenntartható, vagyis saját működését segíti elő, továbbá dokumentálható, sokszorosítható, tehát kommunikálható, megosztható. Más megfogalmazásban a jó gyakorlatok olyan, a gyakorlatban már kipróbált vagy kipróbálásra alkalmas jó és hatékony példák, amelyeket az adott területen már alkalmaznak, és amelyek újszerű módon járulhatnak hozzá más hasonló rendszerek működéséhez.

 

A helyi fejlesztések szempontjából is igen fontos a jó gyakorlatok koncepciójának alkalmazása, mivel az elkötelezett helyi szereplőknek a lehetséges fejlesztési eszközök széles tárházából a térség adottságainak legmegfelelőbbeket szükséges kiválasztani és megvalósítani. Emellett a térségi adottságok és szereplők köre nagyon eltérő egy-egy országon belül, ezért a helyi fejlesztéseket annak jellemzőivel és pozitív gazdasági, illetve társadalmi hatásaival lehet megragadni. A helyi fejlesztés magában foglalja mind a helyi kezdeményezésű beruházásokat, mind az ezekhez kapcsolódó, illetve kiegészítő társadalmi- gazdasági és közösségfejlesztési akciókat és programokat.

A helyi kezdeményezésű fejlesztés megvalósulhat a helyi adottságoknak és szokásoknak megfelelően, ezért nagyon fontos, hogy egy-egy ilyen helyi akció és program, amennyiben megvalósul és hatékonynak bizonyul adaptálható legyen és más közösségek is alkalmazhassák. A helyi gazdaságfejlesztés egyik sajátos problémája, hogy egy-egy régióban sokszor nem ismertek és elérhetők a már működő és eredményes jó gyakorlatok, ezért különösen fontos ezek feltérképezése.

A település a következő értékeket kínálja:  

Látogatható gyapjúfeldolgozó kisüzem, paplanvarró műhellyel,mely ipartörténeti érdekesség, a hagyományos kártoló berendezésekkel

A Tompa Mihály Gömöri Kulturális Egyesület kezelésében lévő Kis-galéria, néprajzi illetve szabadtéri néprajzi gyűjtemény

  1. Kovács család kezelésében lévő Kakasdombi Gyűjtemények (néprajzi, helytörténeti, képzőművészeti gyűjtemények)

Festett fakazettás mennyezetű református templom, az 1672. évből származó Úr asztalával

A település közelében található természeti értékek:

Öt hektáros, extenzív gyümölcsös, ősi gyümölcsfajtákkal, védett, botanikai ritkaságokkal 2 km-re a falutól

Az Ökológiai Intézet a gömörszőlősi gyümölcsösben 100 év időtartamra bérbe vett két hektár felhagyott gyümölcsöst a helyi önkormányzattól. A projekt célkitűzései a genetikai- (gyümölcsfajták), természeti értékek felkutatása, a biodiverzitás megőrzése érdekében teendő kezelési feladatok meghatározása, az extenzív gyümölcsösök tájképi, genetikai, gazdasági hasznának népszerűsítése voltak. A szükséges bérleti díjat az ECONET Action Fund finanszírozta, aki a területen található genetikai értékek miatt indokoltnak tartotta a gyümölcsös kezelését.

Az extenzív gazdálkodás során számos genetikai érték maradt fent, amelyek fenntartó művelés hiányában pusztulásra vannak ítélve. Ezek alapjában véve két félék. A gyümölcsös művelési módja lehetőséget adott arra, hogy ezen átmeneti élőhely felvegye azokat a fajokat, amelyek a környezetből, annak zavarása miatt kiszorultak. Így a gyümölcsösök hosszú idő óta másodlagos menedékként (refúgium) működnek néhány faj számára. Ezek közül a legértékesebbek az Orchideák, mint pl., boldogasszony papucsa; vitézkosbor; tarka kosbor; bíboros kosbor; szúnyoglábú és illatos bibircsvirág kiterjedt populációi, valamint a magyar nőszirom telepei. A rovarok közül az idős gyümölcsfákhoz kötődő, kipusztulóban lévő díszbogarak, a nappali tarka-lepkék érdemelnek kiemelt említést.

A természetes faji diverzitás mellett az értékek másik vonulata a gyümölcsösök agrobiodiverzitása. Meg kell említeni, hogy évszázados szelekció során edződött fajtákról van szó, amelyek különösebb emberi törődés nélkül is képesek voltak fennmaradni. Főleg a sarjról vagy magról stabilan megmaradó fajták, szilva, alma, körte maradtak fenn. Talán szükségtelen említeni a fennmaradt fajták genetikai jelentőségét a növénynemesítésben, hiszen ez jól ismert. Nem szükségtelen viszont feltárni ezen fajták termelésbe vonásának lehetőségét, amelyen keresztül speciális helyi termékekkel lehet a helyi piacot bővíteni, s ezzel a helyi emberek jövedelemtermelő képességét, megélhetési lehetőségét javítani. Tapasztalatunk szerint nemcsak magának a gyümölcsnek és a belőle készült terméknek van jelentősége, hanem a gyümölcsös önmaga, mint sajátos élőhely kínál jelentős turisztikai vonzerőt.

A gyümölcsösök értéke így hármas, egyaránt megjelenítik a biológiai sokféleség genetikai, faji és élőhelyi oldalának értékeit. A hagyományos művelés megtartása lehetőséget kínál a biológiai sokféleség komponenseinek fenntartható használatára és annak gyakorlati tanulmányozására is. 2019. tavaszára itt az extenzív gyümölcsösben kialakításra kerül egy közösségi tér, kemencével, kúttal, komposztáló árnyékszékkel, valamint öt, a domboldalba épített kunyhóval, mely zarándokok, turisták szálláshelyéül is szolgál, a „SZÍV ÚTJAI” túraösvényt járók részére.

 

Programkínálat Gömörszőlősön

Azoknak a látogatóinknak, akik szervezett módon kívánnak tanulni és kikapcsolódni, számos programot ajánlunk. A programok modulokból állnak, amelyeket tetszés szerint lehet kombinálni, és a tartózkodás időtartamának megfelelően összeállítani. A programot a megrendelő állítja össze, vagy kívánságára a csoport életkora és érdeklődése szerint ajánlatot teszünk. Lehetőség van félnapos, vagy egynapostól egy hetes programok összeállítására. Az ajánlott programokon kívül a megrendelő saját programokat is szervezhet, a modulok igénybevétele nem kötelező.

A szervezett csoportok minimális létszáma tíz, maximális nagysága harminc fő. Ennyi ember számára tudunk szállást és étkezést biztosítani.

 

 

Bemutatkozás

A Fókusz Öko Központ 1994-ben, Marosvásárhelyen alapított egyesület és filozófiája szerint az emberi társadalom jelenlegi haladási iránya, amely a mértéktelen és sokszor értelmetlen, pazarló fogyasztáson alapszik nem fenntartható, viszont ezzel szemben létezik (létezhet) egy olyan társadalomszervezési modell, amely a természeti erőforrások racionális felhasználásán, a természettel való együttműködésen alapszik. A mértékletességen alapuló, és az élet értelmét a minőségben és nem elsősorban az anyagi felhalmozásban kereső életforma megállíthatja az életet fenntartó ökológiai rendszerek jelenleg folyó gyors ütemű pusztulását és az emberi civilizáció ezzel járó veszélyeztetettségét is.

A Fókusz csapat 1999 karácsonyán

Úgy gondoljuk, hogy Erdélyben még sok értékes tájegység, jelentős biológiai sóféleség, egész Európa számára értéket jelentő és példaként szolgáló gazdálkodási forma található melyek megőrzése és modellként való bemutatása, komoly feladatot jelent a jövőben. Az egyesület alapításakor úgy gondoltuk, hogy a jelenlegi problémák egyik fő oka az információ hiány, ezért azt terveztük, hogy egyesületünk regionális szinten, Erdélyben az információkat összegyűjti, majd szétszórja, mint egy lencse működik, vagyis az információáramlás fókuszában marad.

A 90-es években történt változások után Romániában is lehetővé vált a civil szervezetek működése és az 1994-ben alakult Fókusz Öko Központ már a megalakulása után közvetlenül tagja lett az Európai Környezetvédelmi Tanácsadó Szervezetek Hálózatának majd később több más európai hálózatnak (pl. EEB) melyek a környezetvédelemmel és a fenntartható fejlődéssel foglalkoztak. A kilencvenes évek elején tudatosult az európai közvélemény és a döntéshozók körében, hogy az egyre szennyezettebbé, túlzsúfoltabbá váló városok helyzetén, a szennycsatornává vált folyók állapotán változtatni kell, és számos program indul el, amely pozitív változásokat eredményezett, ezekbe a programokba kapcsolódott be szervezetünk is. Jelenleg az autók által kibocsátott kipufogógáz sokkal kevésbé káros, számos folyóba, pl. a Rajna vagy a Temze visszatért az élet. Sajnos időközben újabb problémák jelentkeztek, mint pl. a globális felmelegedés, és ezekre az új kihívásokra európai partnereivel közösen keresett választ a szervezet az elmúlt évtizedekben.

A kilencvenes években még a szocialista rendszer városrendezési terveit akarta alkalmazni Marosvásárhelyen az akkori városvezetés, ami a főbb utak szélesítésével, az egész városszerkezet átalakításával járt volna és az akkor még szokatlan nyilvános vita megszervezésével, egyik első tevékenységeként a szervezet ezekkel a tervekkel ment szembe, majd az első közösségi részvételen alapuló tervezési folyamat eredményeként kidolgozta a Zöld Napirend majd az Agenda 21 néven ismert fenntartható városfejlesztési tervet.

A civil szervezetek feladata, hogy úttörő szerepet töltsenek be és ez általában háládatlan feladat, mert az újat mindig értetlenség és sokszor bizalmatlanság fogadja, ezt megtapasztaltuk a tevékenységünk során, de a szervezet által elindított kezdeményezések, programok idővel beérnek, és valahol mindig visszaköszön egy elhintett mag, kimondott gondolat, javasolt terv. Az elmúlt évtizedek egy izgalmas utazásra, történelmi leckére hasonlítottak, amelynek aktív szereplői voltunk.

A Fókusz Öko Központ számos úttörő programot valósított meg, mint pl. az első romániai környezetvédelmi nevelési központ létrehozása, a Nyárádmente kistérségi társulás megalapításának a kezdeményezése, majd az első fenntartható fejlesztési stratégiájának a kidolgozása., a gálfalvi polgármesteri hivatallal közösen az országban először a közvilágítás LED-es világítótestekre való cserélése a község területén, az első Maros megyei zöld út (A Só Útja) program megvalósítása, modell értékű vizes élőhely rehabilitációs program kezdeményezése, hogy csak a legfontosabb programokat említsük.

A Fókusz Öko Központ az egyetlen szervezet Maros megyében, amely a fenntartható fejlődést, ennek elméleti megalapozását es az ehhez vezető gyakorlatok kipróbálását tekinti fő tevékenységi területének. A FÖK, véleménye szerint csak akkor van lehetőség hosszú távon eredményt elérni, amennyiben a céljaink, vágyaink, terveink megvalósítása nem okozza az ökológia rendszerek tönkretételét, ezért kísérleti projektjeinkben, legyen szó a vízgazdálkodásról, vagy a mezőgazdasági gyakorlatokról, olyan példákat mutatunk be, amelyek működőképesek, így ezeket a gyakorlatokat bárki átveheti.

Kő felhasználásával készült fenékküszöb

 Programjaik többek között:

Kistérségi programok

Nyárádmenti kistérségi programok

Energia programok

Helyi termelést, kreativitást stimuláló programok

Fenntartható turizmus mintaprogramok

Erdélyi gyalogtúra

Hogyan készüljünk télire?

Programok Marosvásárhelyen

Közvetlen értékesítés, „webkamra” program

Környezetvédelmi nevelési programok

Természetismereti programok. A Természet Háza

Zöld vállalkozások Európában

 

 A további és részletes információk a hamarosan letölthető kiadványunkban lesz elérhető.

Készülő kiadványunk előre láthatólag 7-8 jó gyakorlatot mutat majd be, magyarországi - romániai - és szlováliai civil szervezetek példáin keresztül tárja az olvasó elé a kulturális, közösségi-, és környezetvédelmi területeken kiemelkedő példákat, gyakorlatokat, módszereket és ötleteket. A kiadvány a hazai jó példák tárháza mellett a határon túli értékeket is figyelembe veszi, amolyan útikaluz funkcióval is kiegészül, hogy az emberek figyelmét e településeken lévő értékeket felé fordítsa, és cselekvő részesei legyenek az itt fellelhető programoknak. A jó példák az összegyűjtésén túl a kulturális értékek ápolása, a közművelődés háttérbe szorulásának ellensúlyozása - legfőképp a fiatalok körében - a másik célja.

A gyűjtemény elkészülte a Humán szolgáltatások fejlesztése nemzetközi együttműködésben a kultúráért, a fiatalokért című EFOP 1.5.2 pályázati felhívás által készülhetett el. A projekt során a Holocén Természetvédelmi Egyesület együttműködött Parasznya Község Önkormányzatával, aki hangsúlyt fektet a helyi értékek, hagyományok ápolására, a fiatalok nevelésére.

Az eszközök között fontos szerepet kap a nemzetközi együttműködés melyben a projektpartnerek együttműködő partnerei Szlovákiából a SOSNA (Közös projektek: 1996-tól) és a Taviklub Polgári Társulat.

A célok eléréséhez a projektpartnerek az alábbi eszközöket tervezik felhasználni: kutatás, tapasztalatcsere, tanulmányutak, műhelymunkák, hálózatépítés, adatbázis kialakítása, képzések és konferenciák.