Bakonybéli Civil Kezdeményezések
Az Északi-Bakony közepén, a Bakony legmagasabb hegyének, a Kőris-hegynek (709 m) a közelében, a Gerence-patak partján fekszik. A legközelebbi város Zirc (16 km). A terület alapvetően mészkőből áll, számos barlangot járhatunk be a közeli, bővizű forrásokkal teli erdőkben, például az Ördög-likat, a Likas-kőt, a Pörgöl- vagy az Odvaskői-barlangot, valamint a Kis- és Nagy-Pénzlikat. Itt bujkáltak régen a bakonyi betyárok, így akár Savanyú Jóska vagy Sobri Jóska rejtekhelyét is megtalálhatjuk úgy, hogy nem is tudunk róla. A falu központjában, a Bakonyi Erdők Háza egy természetvédelmi és erdészeti gyűjteménynek ad otthont. A korábbi gazdasági épület alsó szintjén a hegység földtörténeti múltja, főbb kőzetei, ásványai, érdekes földtani jelenségei kerülnek bemutatásra. Láthatunk fényképeket védett növényekről, valamint megismerhetjük az erdőrendező mérnökök egykori mérőit, térképező eszközeit, és munkáját. Az emeleti teremben a természetben élő és dolgozó erdészek, vadászok és faművesek mesterségét ismerhetjük meg. Egy hangulatos diorámában láthatjuk a Bakony vadon élő állatait, s Dani Pál naiv festő képein az egykori Bakony vadregényes világát. Emellett megismerkedhetünk Dobó Jenő farkasgyepűi erdőgondnok életművével. Tájházban pedig megismerkedhetünk az erdőműveléssel és famegmunkálással foglalkozó bakonybéliek hagyományaival. |
A további és részletes információk a hamarosan letölthető kiadványunkban lesz elérhető! |
A pénzesgyőri PANGEA Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület Pénzesgyőr az Északi-Bakony egyik legszebb táján található, Zirctől 10 km-re nyugatra, Bakonybéltől délre. Hegyek és erdők között egy hangulatos patak menti völgyben fekszik e kis falu melyet szorgalmas emberek laknak, akik mindent megtesznek annak érdekében, hogy az ide látogatók a lehető legjobban érezzék magukat. Minden kedves vendéget szeretettel várnak, aki nyugalomra, pihenésre, igazi vidéki kikapcsolódásra vágyik csodálatos természeti környezetben. A település több túraútvonal kiindulópontja, lehetőség van gyalogos és lovas kirándulásokra. A falu elnevezésében minden bizonnyal szerepet játszott, hogy a területén szinte mindenütt (a földutak vízmosásaiban, a széldöntötte fák gyökerei között) előbukkan a Szent László pénze, az 50 millió évvel ezelőtt élt óriás egysejtűek, a nummuliteszek megkövesedett maradványa. |
Pangea Egyesület 1991-ben alakult, székhelye és oktatóközpontja a Magas-Bakony szívében, Pénzesgyőr községben található. Itt az évek során létrehoztak a térségben szinte egyedülálló minőségű természetvédelmi oktatási, képzési bázist, amely egyszerre szolgálja az általános -és középiskolai és az egyetemi oktatást, a fenntartható életmód módszereinek és a biogazdálkodás népszerűsítését, bemutatását. Tevékenységük három fő témát ölel fel: környezeti nevelés és ismeretterjesztés, aktív természetvédelem, valamint ökológiai gazdálkodás és népi hagyományőrzés. |
A további és részletes információk a hamarosan letölthető kiadványunkban lesz elérhető! |
Hogyan lett Hernádszentandrásból BIOszentandrás?
A 425 lelkes Hernádszentandrás kisközség Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Hernád-völgyének déli részén, a folyó jobb partján, a Nagy-Hernád és a Kis-Hernád által határolt területen, a legnépesebb abaúji településtől, Encstől dél-délnyugatra, a "Kassa–Miskolc tengelyen" félúton, a két nagyvárostól mintegy 35-35 kilométerre található. Az 1935-ben kiadott Magyar Városok és Vármegyék Monográfiájának XVII. kötetében Dr. Ladányi Miksa tolmácsolásában a következőket olvashatjuk a településről: „A szikszói járásban a Hernád-Bársonyos bal partján fekvő kisközség 579 lakossal, akik javarészt református vallásúak. Igen régi helység. A XIV. században már állott Szent András tiszteletére emelt egyháza. A világháborúban a község lakói közül mintegy 80-an vettek részt, akik közül 16 hősi halált halt, egyet pedig vitézzé avattak…” A település temploma védőszentjéről – Szent Andrásról – kapta a nevét. A később előtagként hozzákapcsolt „Hernád” szó a folyó menti fekvésre utal. |
A közel 10 éves tudatos közösségfejlesztési munkába ágyazva, egy EU-forrás elnyerését követően kezdődött el a BioSzentandrás rendszerének felépítése.
Az Abaúj térségben lévő Hernádszentandrás néhány év leforgása alatt BioSzentandrássá, egy virágzó ökológiai gazdasággá vált, ami átformálta a kistelepülés életét. E mögött gondos tervezés, egy hosszútávon önfenntartó, több lábon álló rendszer kialakításának vágya áll, ami felé magabiztosan haladnak a helyiek. Mintegy 25 féle zöldséget és 30 fajta fűszernövényt termesztenek, 2000 négyzetméter az eredeti francia levendula ültetvényük, a bogyós gyümölcseik – josta és feketeribiszke. 2015 nyarától működik az „Ízek Háza” feldolgozóüzem, itt maguk kísérletezték ki BioSzentandrás ízeit: például a paprikából és a lila hagymából húsfélékhez illő lekvár készült, a paradicsomlevet pedig bazsalikommal bolondították meg. Így akkor is akadnak majd eladható termékeik, amikor vége a betakarításnak. Levendula-illatpárna, csuhéangyalka is megtalálható a repertoárjukban, amelyeket egy kis boltjukban árusítanak. A biokertészet, a helyi csapat, az egész BioSzentandrás lelkülete, zamata, színei, üzente, hite és hitelessége mára egyaránt széles körben ismertté és elismertté vált. „Fertőzni” igyekszik a gyermekeket, felnőtteket, családokat ízeivel, az egészségtudatos életmód fontosságának hangsúlyozásával, kicsit divatot is teremtve mindannak, ami természet, ami természetes. Önálló értékesítési rendszer és partnerhálózat alakult ki. BioSzentandrás a beszállítója és stratégiai partnere a legjobb 100 magyarországi étterem között szereplő miskolci Végállomás Bistorantnak. „BioSzentandrás, mint egy nagy család”, a fizikai és szellemi dolgozók, az adminisztratív és kreatív munkatársak csapata Európa figyelmét is felkeltve 2013-ban Európia Innováció Díjban részesült. |
|
A további és részletes információk a hamarosan letölthető kiadványunkban lesz elérhető!
Factory Aréna, avagy hogyan vált az elhagyatott miskolci Vasgyár egyik épülete az extrém sportok központjává és az underground kultúra fellegvárává Miskolcon és a régióban? Az egyesületünket, Miskolcon 1995- ben alapítottuk, pár év után láttuk, az ifjúsággal való törődés fontosságát és a hátrányos helyzetű gyerekek és családok nehézségeit. Ezért a sport tevékenységünk mellé az ifjúsággal és a hátrányos helyzettel is komolyan kezdtünk foglalkozni. Azt láttuk, hogy a megerősödéshez kell egy biztos helyszín, így kerültünk egy ipari csarnokba melyből az évek során lett a Factory Aréna. Hazánk egyetlen olyan közösségi tere vagyunk, melyben helyet biztosítunk a sportnak, az undergrund zenei és művész világnak, a kortárs művészetnek az extrém sportoknak. Az ország egyetlen zárt terű Skate Parkja.vagyunk Egy Európai színvonalú mászó csarnokkal rendelkezünk, van paountrack pályánk, építettünk szivacsgödröt, helyet biztosítunk a pourcorosoknak, breekeseknek, vannak zsonglőreink. Steel City undergrunk és egy Factory Riderek öntevékeny csoportot is kineveltünk. jelenleg 11 fő regisztrált önkéntesünk van. A közösségi szolgálat színhelye is lettünk.8 főfoglalkozású dolgozóval látjuk el az itt adódó feladatokat.
Figyeltünk, és figyelünk, hogy a rendezvényeink sokszínűségére, színvonalasságára, hogy fontosak legyenek, hogy a mindennapok is nyújtsanak megfelelő sokszínű programot. A célunk, hogy az aréna egy nyitott házként, közösségi térként funkcionáljon, ahol minél több idelátogató megtalálja a magának való kikapcsolódási lehetőségeket. Ilyen a " Háló a fiatalokért" az éjszakai ping-pong, csocsó, a graffiti, de ide sorolhat a fiatal amatőr művész élet is.
|
Legfontosabb programok:
A Factory Fesztivál Extrém Fesztivál Extrém Környezetben Tudás Gyár Építő Közösségek – Nem formális Tanulási módszerekkel
A további és részletes információk a hamarosan letölthető kiadványunkban lesz elérhető.
|
Készülő kiadványunk előre láthatólag 7-8 jó gyakorlatot mutat majd be, magyarországi - romániai - és szlováliai civil szervezetek példáin keresztül tárja az olvasó elé a kulturális, közösségi-, és környezetvédelmi területeken kiemelkedő példákat, gyakorlatokat, módszereket és ötleteket. A kiadvány a hazai jó példák tárháza mellett a határon túli értékeket is figyelembe veszi, amolyan útikaluz funkcióval is kiegészül, hogy az emberek figyelmét e településeken lévő értékeket felé fordítsa, és cselekvő részesei legyenek az itt fellelhető programoknak. A jó példák az összegyűjtésén túl a kulturális értékek ápolása, a közművelődés háttérbe szorulásának ellensúlyozása - legfőképp a fiatalok körében - a másik célja.
A gyűjtemény elkészülte a Humán szolgáltatások fejlesztése nemzetközi együttműködésben a kultúráért, a fiatalokért című EFOP 1.5.2 pályázati felhívás által készülhetett el. A projekt során a Holocén Természetvédelmi Egyesület együttműködött Parasznya Község Önkormányzatával, aki hangsúlyt fektet a helyi értékek, hagyományok ápolására, a fiatalok nevelésére.
Az eszközök között fontos szerepet kap a nemzetközi együttműködés melyben a projektpartnerek együttműködő partnerei Szlovákiából a SOSNA (Közös projektek: 1996-tól) és a Taviklub Polgári Társulat.
A célok eléréséhez a projektpartnerek az alábbi eszközöket tervezik felhasználni: kutatás, tapasztalatcsere, tanulmányutak, műhelymunkák, hálózatépítés, adatbázis kialakítása, képzések és konferenciák.