Holocén Természetvédelmi Egyesület
„Humán szolgáltatások fejlesztése nemzetközi együttműködésben a kultúráért, a fiatalokért"
EFOP-5.2.2-17 -2017-00064

Gömörszőlősi modell

A jó gyakorlatok leírása, bemutatása elősegítheti a helyi terméket termelők/készítők kapcsolatépítését, egymás kölcsönös megismerését. A jó gyakorlatok közreadásának célja lehet – az ötletek motiváló hatása a tervezéshez és megvalósításhoz, továbbá viszonyítási pontot is jelenthetnek. „Lényeges és fontos a jól végrehajtott, reális célt kitűző és azt teljes mértékben megvalósító projektek bemutatása, hiszen ez a vivő anyag, ezt szeretnénk mindenhol látni, hogy az „értékteremtő befektetés” alapelv érvényesítésével az adott szakterületen minél nagyobb fejlődést, fejlesztést, minél jobb eredményt érnek el a projektek.”

Több különböző szektor jó vagy legjobb gyakorlataira vonatkozó tanulmányok, elemzések úgy határozzák meg a jó gyakorlat általános fogalmát, hogy az egy módszer vagy tevékenység, amely olyan újszerű, építőjellegű megközelítéseket, technikákat tartalmaz, amely bizonyíthatóan vagy már bizonyítottan hozzájárul az adott intézmény minőségi színvonalának emeléséhez és más intézmények számára is átvehető példaként szolgálhat.

A jó, legjobb vagy helyes gyakorlat egy olyan pozitív irányú cselekvés, amelynek jellemzője, hogy az adott terület célját tekintve sikeres, innovatív, emellett fejleszthető, fenntartható, vagyis saját működését segíti elő, továbbá dokumentálható, sokszorosítható, tehát kommunikálható, megosztható. Más megfogalmazásban a jó gyakorlatok olyan, a gyakorlatban már kipróbált vagy kipróbálásra alkalmas jó és hatékony példák, amelyeket az adott területen már alkalmaznak, és amelyek újszerű módon járulhatnak hozzá más hasonló rendszerek működéséhez.

 

A helyi fejlesztések szempontjából is igen fontos a jó gyakorlatok koncepciójának alkalmazása, mivel az elkötelezett helyi szereplőknek a lehetséges fejlesztési eszközök széles tárházából a térség adottságainak legmegfelelőbbeket szükséges kiválasztani és megvalósítani. Emellett a térségi adottságok és szereplők köre nagyon eltérő egy-egy országon belül, ezért a helyi fejlesztéseket annak jellemzőivel és pozitív gazdasági, illetve társadalmi hatásaival lehet megragadni. A helyi fejlesztés magában foglalja mind a helyi kezdeményezésű beruházásokat, mind az ezekhez kapcsolódó, illetve kiegészítő társadalmi- gazdasági és közösségfejlesztési akciókat és programokat.

A helyi kezdeményezésű fejlesztés megvalósulhat a helyi adottságoknak és szokásoknak megfelelően, ezért nagyon fontos, hogy egy-egy ilyen helyi akció és program, amennyiben megvalósul és hatékonynak bizonyul adaptálható legyen és más közösségek is alkalmazhassák. A helyi gazdaságfejlesztés egyik sajátos problémája, hogy egy-egy régióban sokszor nem ismertek és elérhetők a már működő és eredményes jó gyakorlatok, ezért különösen fontos ezek feltérképezése.

A település a következő értékeket kínálja:  

Látogatható gyapjúfeldolgozó kisüzem, paplanvarró műhellyel,mely ipartörténeti érdekesség, a hagyományos kártoló berendezésekkel

A Tompa Mihály Gömöri Kulturális Egyesület kezelésében lévő Kis-galéria, néprajzi illetve szabadtéri néprajzi gyűjtemény

  1. Kovács család kezelésében lévő Kakasdombi Gyűjtemények (néprajzi, helytörténeti, képzőművészeti gyűjtemények)

Festett fakazettás mennyezetű református templom, az 1672. évből származó Úr asztalával

A település közelében található természeti értékek:

Öt hektáros, extenzív gyümölcsös, ősi gyümölcsfajtákkal, védett, botanikai ritkaságokkal 2 km-re a falutól

Az Ökológiai Intézet a gömörszőlősi gyümölcsösben 100 év időtartamra bérbe vett két hektár felhagyott gyümölcsöst a helyi önkormányzattól. A projekt célkitűzései a genetikai- (gyümölcsfajták), természeti értékek felkutatása, a biodiverzitás megőrzése érdekében teendő kezelési feladatok meghatározása, az extenzív gyümölcsösök tájképi, genetikai, gazdasági hasznának népszerűsítése voltak. A szükséges bérleti díjat az ECONET Action Fund finanszírozta, aki a területen található genetikai értékek miatt indokoltnak tartotta a gyümölcsös kezelését.

Az extenzív gazdálkodás során számos genetikai érték maradt fent, amelyek fenntartó művelés hiányában pusztulásra vannak ítélve. Ezek alapjában véve két félék. A gyümölcsös művelési módja lehetőséget adott arra, hogy ezen átmeneti élőhely felvegye azokat a fajokat, amelyek a környezetből, annak zavarása miatt kiszorultak. Így a gyümölcsösök hosszú idő óta másodlagos menedékként (refúgium) működnek néhány faj számára. Ezek közül a legértékesebbek az Orchideák, mint pl., boldogasszony papucsa; vitézkosbor; tarka kosbor; bíboros kosbor; szúnyoglábú és illatos bibircsvirág kiterjedt populációi, valamint a magyar nőszirom telepei. A rovarok közül az idős gyümölcsfákhoz kötődő, kipusztulóban lévő díszbogarak, a nappali tarka-lepkék érdemelnek kiemelt említést.

A természetes faji diverzitás mellett az értékek másik vonulata a gyümölcsösök agrobiodiverzitása. Meg kell említeni, hogy évszázados szelekció során edződött fajtákról van szó, amelyek különösebb emberi törődés nélkül is képesek voltak fennmaradni. Főleg a sarjról vagy magról stabilan megmaradó fajták, szilva, alma, körte maradtak fenn. Talán szükségtelen említeni a fennmaradt fajták genetikai jelentőségét a növénynemesítésben, hiszen ez jól ismert. Nem szükségtelen viszont feltárni ezen fajták termelésbe vonásának lehetőségét, amelyen keresztül speciális helyi termékekkel lehet a helyi piacot bővíteni, s ezzel a helyi emberek jövedelemtermelő képességét, megélhetési lehetőségét javítani. Tapasztalatunk szerint nemcsak magának a gyümölcsnek és a belőle készült terméknek van jelentősége, hanem a gyümölcsös önmaga, mint sajátos élőhely kínál jelentős turisztikai vonzerőt.

A gyümölcsösök értéke így hármas, egyaránt megjelenítik a biológiai sokféleség genetikai, faji és élőhelyi oldalának értékeit. A hagyományos művelés megtartása lehetőséget kínál a biológiai sokféleség komponenseinek fenntartható használatára és annak gyakorlati tanulmányozására is. 2019. tavaszára itt az extenzív gyümölcsösben kialakításra kerül egy közösségi tér, kemencével, kúttal, komposztáló árnyékszékkel, valamint öt, a domboldalba épített kunyhóval, mely zarándokok, turisták szálláshelyéül is szolgál, a „SZÍV ÚTJAI” túraösvényt járók részére.

 

Programkínálat Gömörszőlősön

Azoknak a látogatóinknak, akik szervezett módon kívánnak tanulni és kikapcsolódni, számos programot ajánlunk. A programok modulokból állnak, amelyeket tetszés szerint lehet kombinálni, és a tartózkodás időtartamának megfelelően összeállítani. A programot a megrendelő állítja össze, vagy kívánságára a csoport életkora és érdeklődése szerint ajánlatot teszünk. Lehetőség van félnapos, vagy egynapostól egy hetes programok összeállítására. Az ajánlott programokon kívül a megrendelő saját programokat is szervezhet, a modulok igénybevétele nem kötelező.

A szervezett csoportok minimális létszáma tíz, maximális nagysága harminc fő. Ennyi ember számára tudunk szállást és étkezést biztosítani.

 

 

 

Elérhetőségünk:

3525 Miskolc, Kossuth u. 13.;
Tel: 46/508-944;
E-mail: holocen@holocen.hu 
Adószám: 19931401-1-05