Részlet a készülő Összehasonlító kutatási zárójelentésünkből:
A kultúrának, a művelődésnek számos megfogalmazása van, mindig az adott történelmi, társadalmi és gazdasági helyzettől függ, hogy mi kerül hangsúlyozásra. „A közkultúra a kulturális értékek létrehozásával, megőrzésével, terjesztésével és művelésével kapcsolatos közösségi tevékenységek és javak összessége, melyeket közvetítő rendszereken keresztül mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni. A közkultúra tehát magában foglalja a közművelődési alapellátás mellett a művészeti értékek megőrzését és közismertté tételét, a nyilvános könyvtári ellátást, a muzeális értékek hozzáférésének a biztosítását.1” „Közösségi művelődés a helyi társadalomban zajló, rendszerint intézményhez, szervezethez kapcsolódó közművelődési folyamatok összessége. Magában foglalja az állampolgárok öntevékenységére alapozó képzési, alkotó művelődési, ismeretszerző tevékenységeket. A lokalitás mellett meghatározó eleme az egyének aktív hozzájárulása és részvétele a művelődési folyamatok tervezésében, célrendszerének megfogalmazásában valamint a megvalósításban.2” NEFMI Közművelődési Főosztály: Közművelődési fogalomtár 2008-2012. elektronikus változat |
Kalotaszegi vagdalásos mintagyűjtemény – könyvbemutató, Részt vettünk az Erdélyi partnerszerveztetünk könyvbemutatóján a Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban. Hiánypótló Péter Mónika-Mária és Péter-Jani Csilla gyűjteménye, hiszen a kalotaszegi vagdalásos minták összegyűjtése és feldolgozása mindeddig nem történt meg. A két szerző 234 saját gyűjtésű vagdalásos mintát mutat be fényképek és rajzok segítségével, gazdagítva ez által a kalotaszegi népi hímzésről való néprajzi ismereteket, és örömet okozva a kézimunka iránt érdeklődőknek. A kiadvány igyekszik átfogó képet nyújtani a kalotaszegi varrottasnak erről a formájáról, több olyan mintát is közöl, amely már feledésbe merült. A vászonra vitt díszítmények csoportosítása, leírásuk szerkezetük és mintaelemeik szerint; a vagdalásos történetének, a díszítmények időbeni alakulásának bemutatása mind e nagy hagyománnyal bíró mintakincs továbbéltetését és továbbvitelét szorgalmazzák. |
2019_09_19 – Tanulmányút Kunszigetre Helyszín: Kunsziget – Művelődési Ház Időpont: 2019.09.19 Résztvevők száma: 12
A tanulmányút programja a következő volt: Előadások:
Látogatás Kunsziget intézményeibe. (Általános Iskola, szabadtéri színterek). A séta közben megismerhettük a településen jelenleg futó fejlesztéseket és pályázati megvalósításokat. Kerékpártúra:
Esti program:
|
2019_09_18 Műhelymunka XII.(12) – Hédervár – Művelődési ház Az eltelt időszakban történt események ismertetése: 2019.07-15-20. között lebonyolításra került az 1 hetes Média Táborunk Miskolcon. A Táborban összesen 20 fő vett részt, 5fő Romániából, 3 fő Szlovákiából és 12 fő Magyarországról.
Tájékoztató a projekt jelenlegi állásáról:
|
Magyarország északnyugati részén, a Mosoni-Duna jobb partján helyezkedik el, a történelmi, földrajzi tájegységben, Tóközben Győrtől 15 km-re. A község 1443-ban Zyeth néven szerepel a Hédervári család levéltárában található birtokmegosztási oklevélen. 1609-től 1882-ig Öttevény Sziget, majd ezután Kunsziget az elnevezése. Az elnevezés kialakulásának oka, hogy a település a számtalan Duna-sziget egyike volt, kevés lélekszámú lakossággal. A folyó szabályozása előtt számtalan ága hálózta be területét. Első előfordulása Öttevénysziget néven Ásvány, Ráró, Zsejke, Szentpál, Dunaszeg, Ladamér, Zámoly, Újfalu, Szabadi, Sziget, Öttevény, Győr és Kisbarát helységek társaságában 1443-ból való, mint a Hédervári család szállásbirtokainak egyike. Ekkor ugyanis „a Budai káptalan előtt Hédervári Lőrinc nádor és fia, Imre macsói bán, másfelől Tamásy János vajda fia, Henrik új egyezségre lépnek, hogyha bármelyikük magtalanul halna meg, összes birtokai osztatlanul a másik félre szálljanak.” A helység lakói ebben az időben magyarok voltak. A mohácsi vészt követő időben földesura Hédervári István, Zápolya-párti. Ugyanis Hédervári Istvánt, mint nándorfehérvári bánt, a vár hanyag kezelése miatt II. Lajos fő-, és jószágvesztésre ítélte, ezért az II. Lajos halála után Zápolya-párti lett. Később I. Ferdinánd szigetközi birtokaitól megfosztja és azokat Bakits Pál huszárkapitánynak adja. Az ősi birtokot Lőrinc és György szerzik vissza. Öttevénysziget Lőrincé lesz, aki e helyen kastélyt és templomot építtetett. Halála után a Bakicsok birtokába kerül a falu, akik a kastélyt lerombolják. A reformáció idején a falu új földesura, Czobor Imre vallására az evangélikus hitre tér át. Az ősi birtokokat Lőrinc fia, János szerzi vissza. A felekezeti villongások következtében pusztul a falu. A folyamszabályozásig sokat szenvedett a település. 1899-ben az egész falut elöntötte az árvíz. A lakosság nagy többsége őstermelő volt, akik jó minőségű földeken gazdálkodtak. A község már a múlt században is híres volt sárgarépa és zöldség termeléséről. A nagybani piacra termelés a 20. század elején indult meg. Az árut csomókba kötve lovaskocsin szállították Pápa, Veszprém, Várpalota, Mór, Székesfehérvár piacaira. Az I. és a II. világháború között a zöldségtermelők szövetkezetébe tömörültek, s állami támogatást is kaptak a termeléshez. A Hangya Szövetkezet 1919-ben alakult meg a községben. 1991-ben felújították a klubkönyvtárat, 1993-ban sportcsarnok épült a községben. 1987-ben szabadidőközpont létesült modern tekepályával. Ma több egyesület működik a községben, melyek közül a legidősebb az 1884-ben alakult önkéntes tűzoltó-egyesület. Ezenkívül található itt Faluépítő egyesület, Futball Baráti Kör, Nyugdíjas klub, szabadidő- és lövészegylet, horgászegyesület. Látnivalók:
|
Meghívó az XII. Műhelymunkára Tervezett helyszín: Hédervár, Művelődési ház Tervezett időpont: 2019. 09. 18. A Holocén Természetvédelmi Egyesület ezúton értesíti partnereit: SOSNA-Kassa, Ady Endre Kulturális Egyesület-Kalotaszentkirály, SILVANUS Ökológiai Egyesület Kalotaszentkirály, önkénteseit hogy az EFOP-5.2.2-17 -2017-00064 számú, „Humán szolgáltatások fejlesztése nemzetközi együttműködésben a kultúráért, a fiatalokért „ című pályázat 8. munkamegbeszélésének központjában a projekt megvalósításának tervezett befejezésén, a felmerült nehézségek „kezelésén ”, az időrendi ütemezés átbeszélésén lesz a hangsúly. Valamint a 2019.07-15-20. között lebonyolításra került 1 hetes Média Táborunk tapasztalatairól és az elkészült rövidfilmekről is szót ejtünk. Amennyiben a pályázat megvalósítása más napirendi pontokat is igényel, kérem a tisztelt partnereket, önkénteseket illetve az alvállalkozók képviselőjét, hogy emailban jelezzék a szakmai vezető felé. |
Hogyan látják Parasznyát a tinédzserek? – fiúk szemszögéből Az EFOP-5.2.2-17 -2017-00064 számú, „Humán szolgáltatások fejlesztése nemzetközi együttműködésben a kultúráért, a fiatalokért „ című pályázatunk keretein belül megvalósult táborban nemzetközi kapcsolatokat is ápoltunk, hiszen Erdélyből és Szlovákiából is érkeztek fiatalok. Elsősorban a videózás, drónozás alapjait tanulhatták meg a fiatalok, hogy tudatosan kezeljék a kamerát és meg tudják megvalósítani az elképzeléseiket. A fiatalok egy-egy környezet és természetvédelemmel kapcsolatos témát dolgoztak fel a hét során. Kis projektként rövidfilm kategóriában is készítettek alkotásokat, mely Parasznyát mutatta be. A készítői jól alkalmazták a képzés során tanultakat, persze itt volt mit kielemezni és javaslatokat megfogalmazni, hogy mit lehetett volna máshogy megcsinálni – de erről is szólt a tábor, egymástól is tanulni. A fiúk az aláfestő zenéből is igyekeztek, fiatalos, vicces és dinamikus verziót választani. Videó készítői: Berde Máté, Okos-Rigó Péter-Pál Videó hossza: 3,3 perc |
JELENTKEZÉSI LEHETŐSÉG! Tanulmányút Kunszigetre Tanulmányutat szervezünk Kunszigetre az EFOP-5.2.2-17 – Transznacionális együttműködések, Humán szolgáltatások fejlesztése nemzetközi együttműködésben a kultúráért, a fiatalokért c. pályázat keretében! A megvalósítás során a résztvevők számára lehetőséget teremtünk kulturális - környezetvédelmi - civil szervezetek jó példáinak térítés mentes megismerésére, és bízva abban, hogy a majdan itt hallottak közül több hasznos gyakorlati dolgot is átültethetnek a saját környezetükbe. Tervezett helyszín: Kunsziget Tervezett időpont: 2019.09.19 Tervezett program: Előadások: Helyi kezdeményezések, európai együttműködés; „Ahol a Kultúra és a Környezetvédelem összeér” Várjuk az érdeklődő természet és környezetvédő lelkes önkéntesek, civil szervezetek stb. tagjainak jelentkezését! A jelentkezés határideje: 2019.09.01. 12:00 óra, a holocen(kukac)holocen(pont)hu email címen vagy a 46/508-944-es telefonszámon lehetséges. |
Hogyan látják Parasznyát a tinédzserek? – lányok szemszögéből Az EFOP-5.2.2-17 -2017-00064 számú, „Humán szolgáltatások fejlesztése nemzetközi együttműködésben a kultúráért, a fiatalokért „ című pályázatunk keretein belül megvalósult táborban nemzetközi kapcsolatokat is ápoltunk, hiszen Erdélyből és Szlovákiából is érkeztek fiatalok. Elsősorban a videózás, drónozás alapjait tanulhatták meg a fiatalok, hogy tudatosan kezeljék a kamerát és meg tudják megvalósítani az elképzeléseiket. A fiatalok egy-egy környezet és természetvédelemmel kapcsolatos témát dolgoztak fel a hét során. Kis projektként rövidfilm kategóriában is készítettek alkotásokat, mely Parasznyát mutatta be. A készítői jól alkalmazták a képzés során tanultakat, persze itt volt mit kielemezni és javaslatokat megfogalmazni, hogy mit lehetett volna máshogy megcsinálni – de erről is szólt a tábor, egymástól is tanulni. A lányok az aláfestő zenéből is igyekeztek fiatalos és dinamikus verziót választani. Videó készítői: Kiss Réka, Csapó Boglárka, Péter-Jani Debóra Videó hossza: 4,53 perc |
2019. augusztus 12-16. között, immáron 16. alkalommal került megrendezésre a magyarókereki ökotábor, mely Kolozs megyei, nemzetközivé bővült rendezvény a kalotaszentkirályi Silvanus Ökológiai Egyesület (SÖE) és a miskolci Holocén Természetvédelmi Egyesület (HTvE) közös szervezésében zajlott. A program során a fiatalok a természettel és annak védelmével ismerkedhettek meg változatos programok során. A résztvevő 32 diák a kalotaszenkirályi Ady Endre Iskolából, a bálványosváraljai Általános Iskolából, a zsámbóki Bajza Lenke Általános Iskolából érkezett, akik kézműves foglalkozásokon vehettek részt, napkályhát, természetes hűtőtáskát és gyümölcsaszalót készítettek, majd elültették a táborfát és tájékozódási versenyen ismételhették át a héten tanultakat, a keresendő pontoknál kérdésekre válaszoltak. A pénteki napon egy előadás alkalmával a fiatalok megismerkedhettek a Holocén TVE EFOP-5.2.2-17 pályázatával. A környezetvédelmi és természetvédelmi ismeretek mellett bemutattuk, hogy hogyan kapcsolódhatnak be az egyesületi programjainkba önkéntes segítőként, mely tovább mélyíti az ez irányú kapcsolatot a két ország között. |