Bebarangolták a természetet a kalotaszegi ökotáborban

A természettel és annak védelmével ismerkedtek meg erdélyi és magyarországi általános iskolások a hétvégén zárult magyarókereki ökotárborban.

A Kolozs megyei, nemzetközivé bővült rendezvény a kalotaszentkirályi Silvanus Ökológiai Egyesület (SÖE) és a miskolci Holocén Természetvédelmi Egyesület (HTvE) közös szervezésében zajlott.

A résztvevő 32 diák a kalotaszenkirályi Ady Endre Iskolából, a bálványosváraljai Általános Iskolából, a zsámbóki Bajza Lenke Általános Iskolából érkezett, a változatos programot számukra ezen intézetetek pedagógusai és az egyesületek önkéntesei biztosították.

A hét elején az ismerkedést és a csoportformálást célzó tevékenységeket Péter Mónika-Mária magyartanárnő irányította. A diákok Okos-Rigó Hajnal biológia-tanárnő és Okos-Rigó Dénes fizikatanár vezetésével felfedező utat tettek a Havasrekettyei-vízesésnél és környékén, ahol megismerkedtek a növény- és állatvilággal. A hét további részében a Tordai-hasadék gyönyörű természeti adottságait csodálhatták meg Péter György-Árpád földrajztanár vezetésével.

Az egyhetes, tizenhatodik alkalommal szervezett tábor keretében kézműves foglalkozásokon vehettek részt, napkályhát, természetes hűtőtáskát és gyümölcsaszalót készítettek, majd elültették a táborfát és tájékozódási versenyen ismételhették át a héten tanultakat, a keresendő pontoknál kérdésekre válaszoltak. A játékok, a közös étkezések és tábortűz során a tanulók szociális érzékenysége, társaikkal szembeni felelős magatartása fejlődött. A szolgálatosság, az ételkészítés, a beszélgetések mind maradandó élményt jelentettek diákoknak, tanároknak egyaránt.

Közösségszervezési gyakorlat

Az EFOP-5.2.2-17 – Transznacionális együttműködések, Humán szolgáltatások fejlesztése nemzetközi együttműködésben a kultúráért, a fiatalokért c. pályázatunk idén évvégén zárul. Az egyesületünk fontosnak tartja a tudásmegosztást, így került sor a hétvégi program megszervezésére. Az EFOP-5.2.2-17 pályázat keretében kérdőíves értékelésre kerül sor, melyhez a helyi húzóerőt jelentő civilekkel egy ötletbörzét tartottunk a pályázat eddigi értékeléseként és a további jövőbelei lehetséges közösségi programokat, ötleteket beszéltük meg 2019. augusztus 10-én. A délután folyamán egy közös közösségszervezési előadást hallgattak meg a résztvevők, majd ezt a vonalat tovább folytatva játékos feladatokon keresztül alkalmazhatták a megszerzett tudást. A zárásként vasárnap egy kincskereső kirándulással zártuk.

Ezen programunk célja, hogy ötleteket gyűjtsünk és elmélyítsük a kapcsolatot a két település és szervezet között a pályázat lezárása után.

Nemzetközi kalotaszegi népzene- és néptánctábor felnőtteknek

2019. augusztus 4-11. között, immáron 29. alkalommal került sor a Nemzetközi kalotaszegi népzene- és néptánctábor felnőtteknek c. rendezvény. A világ bármely országából érkező, kalotaszegi táncok és népdalok iránt érdeklődő, 16-ik életévét betöltött résztvevőt vártak a táborba. A hét folyamán a tánc- és hangszeroktatás mellett néprajzi előadásokat hallgathatnak, adatközlőkkel találkozhatnak. A nap folyamán sűrű napirendet követve délutánonkénti szabadidőt igyekeztek a szervezők tartalmasan kitölteni választható opciókkal, így a Holocén Természetvédelmi Egyesületet kérték fel, hogy a hét folyamán mutassák be a tevékenységüket a pénteki szabadprogram gyanánt. Így éltünk a lehetőséggel és az éppen aktuális EFOP-5.2.2-17 – Transznacionális együttműködések, Humán szolgáltatások fejlesztése nemzetközi együttműködésben a kultúráért, a fiatalokért c. pályázatot ismertetése mellett, az érdeklődő résztvevők megismerhették az egyesületünk munkáját, és hogy hogyan kapcsolódhatnak be a tevékenységeinkbe önkéntesként.

Bakonybéli Civil Kezdeményezések

Az Északi-Bakony közepén, a Bakony legmagasabb hegyének, a Kőris-hegynek (709 m) a közelében, a Gerence-patak partján fekszik. A legközelebbi város Zirc (16 km).

A terület alapvetően mészkőből áll, számos barlangot járhatunk be a közeli, bővizű forrásokkal teli erdőkben, például az Ördög-likat, a Likas-kőt, a Pörgöl- vagy az Odvaskői-barlangot, valamint a Kis- és Nagy-Pénzlikat. Itt bujkáltak régen a bakonyi betyárok, így akár Savanyú Jóska vagy Sobri Jóska rejtekhelyét is megtalálhatjuk úgy, hogy nem is tudunk róla. A falu központjában, a  Bakonyi Erdők Háza egy természetvédelmi és erdészeti gyűjteménynek ad otthont. A korábbi gazdasági épület alsó szintjén a hegység földtörténeti múltja, főbb kőzetei, ásványai, érdekes földtani jelenségei kerülnek bemutatásra. Láthatunk fényképeket védett növényekről, valamint megismerhetjük az erdőrendező mérnökök egykori mérőit, térképező eszközeit, és munkáját.

Az emeleti teremben a természetben élő és dolgozó erdészek, vadászok és faművesek mesterségét ismerhetjük meg. Egy hangulatos diorámában láthatjuk a Bakony vadon élő állatait, s Dani Pál naiv festő képein az egykori Bakony vadregényes világát. Emellett megismerkedhetünk Dobó Jenő farkasgyepűi erdőgondnok életművével.

Tájházban pedig megismerkedhetünk az erdőműveléssel és famegmunkálással foglalkozó bakonybéliek hagyományaival.

A további és részletes információk a hamarosan letölthető kiadványunkban lesz elérhető!

A pénzesgyőri PANGEA Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület

Pénzesgyőr az Északi-Bakony egyik legszebb táján található, Zirctől 10 km-re nyugatra, Bakonybéltől délre. Hegyek és erdők között egy hangulatos patak menti völgyben fekszik e kis falu melyet szorgalmas emberek laknak, akik mindent megtesznek annak érdekében, hogy az ide látogatók a lehető legjobban érezzék magukat. Minden kedves vendéget szeretettel várnak, aki nyugalomra, pihenésre, igazi vidéki kikapcsolódásra vágyik csodálatos természeti környezetben. A település több túraútvonal kiindulópontja, lehetőség van gyalogos és lovas kirándulásokra.

A falu elnevezésében minden bizonnyal szerepet játszott, hogy a területén szinte mindenütt (a földutak vízmosásaiban, a széldöntötte fák gyökerei között) előbukkan a Szent László pénze, az 50 millió évvel ezelőtt élt óriás egysejtűek, a nummuliteszek megkövesedett maradványa.

Pangea Egyesület 1991-ben alakult, székhelye és oktatóközpontja a Magas-Bakony szívében, Pénzesgyőr községben található. Itt az évek során létrehoztak a térségben szinte egyedülálló minőségű természetvédelmi oktatási, képzési bázist, amely egyszerre szolgálja az általános -és középiskolai és az egyetemi oktatást, a fenntartható életmód módszereinek és a biogazdálkodás népszerűsítését, bemutatását.

Tevékenységük három fő témát ölel fel: környezeti nevelés és ismeretterjesztés, aktív természetvédelem, valamint ökológiai gazdálkodás és népi hagyományőrzés.

A további és részletes információk a hamarosan letölthető kiadványunkban lesz elérhető!

– A fő célunk az volt, hogy motiváljuk a résztvevőket arra, hogy az itt megszerzett tudásukat a későbbiekben is használják majd, és folytassák, amit itt elkezdtek. Akár önkénteskedjenek is különböző környezetvédelmi projektekben, szeressék a természetet. Ezért olyan feladatokat kaptak, amik valamilyen módon kapcsolódnak ehhez a témához. – vezet be a tábor kulisszatitkaiba László. – Minden délelőtt egy elméleti „gyorstalpalót” kaptak, amit utána a délután folyamán gyakorlatban is végre kellett hajtaniuk. Talán egy kicsit intenzívre sikerült a program, de mivel inkább általános iskolásoknak szoktunk táborokat szervezni, hozzá vagyok szokva, hogy tizenöt percenként új impulzust kell adni a gyerekeknek, hogy ne unatkozzanak. – A tábor végén pedig közösen megnézzük és kielemezzük a kisfilmeket, hogy a srácok tanulhassanak egymás munkáiból is. – folytatta.

A napi feladatok megoldásában dolgozhattak akár saját telefonnal, go pro kamerával, tabletekkel, drónnal és vállkamerával is, igyekeztek a szervezők minél több kütyü használatát megmutatni. Emellett egy egész hetes feladatot kaptak, amihez napról-napra hasznosítani tudták az új információkat és lehetőségeket: megtanulhatták az operatőri munkát, a vágásokat, ezek különböző technikáit, de beavatták őket az interjúkészítés rejtelmeibe is. Délutánonként különböző külső helyszíneken is kipróbálhatták az addig elsajátítottakat: jártak az Avasi Közösségi Kávézóban, a Factoryban, de Parasznyára is ellátogattak, ahol egy természetfilmes tartott előadást.

Összesen 20an vehettek részt a médiatáborban, 14 és 30 év közötti fiatalok, akiket előzetesen egy szakmai csoport választott ki. Ennek az volt az oka, hogy a Holocén komolyan gondolta ezt a rendezvényt, igyekeztek a rendelkezésre álló anyagi forrásokat maximálisan kiaknázni. Fontos volt, hogy tényleg a filmezés és a természetvédelem iránt érdeklődők vegyenek részt, illetve hogy a fiatalok ne csak lézengjenek egy hétig, mert épp nincs jobb dolguk.

És hogy lesz-e folytatása ennek a nyári tábornak? Ez még a jövő zenéje: függ a sikertől, az időtől, de ahogy láttuk, az igény meglenne rá.

Az elkészült kisfilmek pedig megtekinthetőek (feltöltés alatt) a Holocén Természetvédelmi Egyesület Facebook-oldalán.

forrás: Boon(pont)hu

Hogyan lett Hernádszentandrásból BIOszentandrás?

A 425 lelkes Hernádszentandrás kisközség Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Hernád-völgyének déli részén, a folyó jobb partján, a Nagy-Hernád és a Kis-Hernád által határolt területen, a legnépesebb abaúji településtől, Encstől dél-délnyugatra, a "Kassa–Miskolc tengelyen" félúton, a két nagyvárostól mintegy 35-35 kilométerre  található. Az 1935-ben kiadott Magyar Városok és Vármegyék Monográfiájának XVII. kötetében Dr. Ladányi Miksa tolmácsolásában a következőket olvashatjuk a településről: „A szikszói járásban a Hernád-Bársonyos bal partján fekvő kisközség 579 lakossal, akik javarészt református vallásúak. Igen régi helység. A XIV. században már állott Szent András tiszteletére emelt egyháza.

A világháborúban a község lakói közül mintegy 80-an vettek részt, akik közül 16 hősi halált halt, egyet pedig vitézzé avattak…”

A település temploma védőszentjéről – Szent Andrásról – kapta a nevét. A később előtagként hozzákapcsolt „Hernád” szó a folyó menti fekvésre utal.

Az Abaúj térségben lévő Hernádszentandrás néhány év leforgása alatt BioSzentandrássá, egy virágzó ökológiai gazdasággá vált, ami átformálta a kistelepülés életét. E mögött gondos tervezés, egy hosszútávon önfenntartó, több lábon álló rendszer kialakításának vágya áll, ami felé magabiztosan haladnak a helyiek. Mintegy 25 féle zöldséget és 30 fajta fűszernövényt termesztenek, 2000 négyzetméter az eredeti francia levendula ültetvényük, a bogyós gyümölcseik – josta és feketeribiszke. 2015 nyarától működik az „Ízek Háza” feldolgozóüzem, itt maguk kísérletezték ki BioSzentandrás ízeit: például a paprikából és a lila hagymából húsfélékhez illő lekvár készült, a paradicsomlevet pedig bazsalikommal bolondították meg. Így akkor is akadnak majd eladható termékeik, amikor vége a betakarításnak. Levendula-illatpárna, csuhéangyalka is megtalálható a repertoárjukban, amelyeket egy kis boltjukban árusítanak.

A biokertészet, a helyi csapat, az egész BioSzentandrás lelkülete, zamata, színei, üzente, hite és hitelessége mára egyaránt széles körben ismertté és elismertté vált. „Fertőzni” igyekszik a gyermekeket, felnőtteket, családokat ízeivel, az egészségtudatos életmód fontosságának hangsúlyozásával, kicsit divatot is teremtve mindannak, ami természet, ami természetes.

Önálló értékesítési rendszer és partnerhálózat alakult ki. BioSzentandrás a beszállítója és stratégiai partnere a legjobb 100 magyarországi étterem között szereplő miskolci Végállomás Bistorantnak. „BioSzentandrás, mint egy nagy család”, a fizikai és szellemi dolgozók, az adminisztratív és kreatív munkatársak csapata Európa figyelmét is felkeltve 2013-ban Európia Innováció Díjban részesült.

Factory Aréna, avagy hogyan vált az elhagyatott miskolci Vasgyár egyik épülete az extrém sportok központjává és az underground kultúra fellegvárává Miskolcon és a régióban?

Az egyesületünket, Miskolcon 1995- ben alapítottuk, pár év után láttuk, az ifjúsággal való törődés fontosságát és a hátrányos helyzetű gyerekek és családok nehézségeit. Ezért a sport tevékenységünk mellé az ifjúsággal és a hátrányos helyzettel is komolyan kezdtünk foglalkozni.

Azt láttuk, hogy a megerősödéshez kell egy biztos helyszín, így kerültünk egy ipari csarnokba melyből az évek során lett a Factory Aréna.  Hazánk egyetlen olyan közösségi tere vagyunk, melyben helyet biztosítunk a sportnak, az undergrund zenei és művész világnak, a kortárs művészetnek az extrém sportoknak. Az ország egyetlen zárt terű Skate Parkja.vagyunk Egy Európai színvonalú mászó csarnokkal rendelkezünk, van paountrack pályánk, építettünk szivacsgödröt, helyet biztosítunk a pourcorosoknak, breekeseknek, vannak zsonglőreink.  Steel City undergrunk és egy Factory Riderek öntevékeny csoportot is kineveltünk. jelenleg 11 fő regisztrált önkéntesünk van. A közösségi szolgálat színhelye is lettünk.8 főfoglalkozású dolgozóval látjuk el az itt adódó feladatokat.

Figyeltünk, és figyelünk, hogy a rendezvényeink sokszínűségére, színvonalasságára, hogy fontosak legyenek, hogy a mindennapok is nyújtsanak megfelelő sokszínű programot. A célunk, hogy az aréna egy nyitott házként, közösségi térként funkcionáljon, ahol minél több idelátogató megtalálja a magának való kikapcsolódási lehetőségeket. Ilyen a " Háló a fiatalokért" az éjszakai ping-pong, csocsó, a graffiti, de ide sorolhat a fiatal amatőr művész élet is.

• Egy egészségesen felnövekvő nemzedéket.
• Tettre kész, és közösségben gondolkodó ifjúságot.
• Odafigyelést és törődést a rászorult gyerekek számára
• Megelőzést és lehetőségeket a hozzánk járó fiataloknak
• Kiegyensúlyozott életet. Rendesen iskolába járó gyerekeket.
• Ezek tudjuk igen nagy szavak, de több éve így gondolkodunk, és ennek érdekében végezzük munkánkat.

Legfontosabb programok:

A Factory Fesztivál Extrém Fesztivál Extrém Környezetben

Tudás Gyár Építő Közösségek – Nem formális Tanulási módszerekkel

 A további és részletes információk a hamarosan letölthető kiadványunkban lesz elérhető.

Hogyan látják a Holocén Természetvédelmi Egyesület munkáját a tinédzserek?

Az EFOP-5.2.2-17 -2017-00064 számú, „Humán szolgáltatások fejlesztése nemzetközi együttműködésben a kultúráért, a fiatalokért „ című pályázatunk keretein belül megvalósult táborban nemzetközi kapcsolatokat is ápoltunk, hiszen Erdélyből és Szlovákiából is érkeztek fiatalok. Elsősorban a videózás, drónozás alapjait tanulhatták meg a fiatalok, hogy tudatosan kezeljék a kamerát és meg tudják megvalósítani az elképzeléseiket. A Bogyó Productions 2019. július 15-ei médiatábor idején alakult meg az 5 legfiatalabb fiú részvételével. A csapat feladataként a Holocén Természetvédelmi Egyesület bemutatását kapta. Az oktató kiemelte, hogy az alkotásuk biztosan elnyerné a legjobb trash videót a témában, ugyanis a „bakik” és a korosztályi nézőpont teszi igazán szerethetővé – emelte ki Bodzán László, a képzés vezetője.

A VIDEÓT ITT MEGTEKINTHETED

Videó készítői: Koós Merse, Somodi Tamás, Mogyorósi Máté, Okos-Rigó Péter-Pál, Berde Máté, Turcsán Márton

Videó hossza: 9,28 perc

Véget ért egyesületünk és az Eleven TV -vel közösen szervezett Média Táborunk.

Az EFOP-5.2.2-17 -2017-00064 számú, „Humán szolgáltatások fejlesztése nemzetközi együttműködésben a kultúráért, a fiatalokért „ című pályázatunk keretein belül megvalósult táborban nemzetközi kapcsolatokat is ápoltunk, hiszen Erdélyből és Szlovákiából is érkeztek fiatalok. Elsősorban a videózás, drónozás alapjait tanulhatták meg a fiatalok, hogy tudatosan kezeljék a kamerát és meg tudják megvalósítani az elképzeléseiket.

A több évtizede kamera mögött dolgozó bükkábrányi Bodzán László, a Eleven TV egyik vezetője és pedagógus tartotta a foglalkozások nagy részét. – A fő célunk az volt, hogy motiváljuk a résztvevőket arra, hogy az itt megszerzett tudásukat a későbbiekben is használják majd, és folytassák, amit itt elkezdtek. Akár önkénteskedjenek is különböző környezetvédelmi projektekben, szeressék a természetet. Ezért olyan feladatokat kaptak, amik valamilyen módon kapcsolódnak ehhez a témához. – vezet be a tábor kulisszatitkaiba László. – Minden délelőtt egy elméleti „gyorstalpalót” kaptak, amit utána a délután folyamán gyakorlatban is végre kellett hajtaniuk. Talán egy kicsit intenzívre sikerült a program, de mivel inkább általános iskolásoknak szoktunk táborokat szervezni, hozzá vagyok szokva, hogy tizenöt percenként új impulzust kell adni a gyerekeknek, hogy ne unatkozzanak. – A tábor végén pedig közösen megnézzük és kielemezzük a kisfilmeket, hogy a srácok tanulhassanak egymás munkáiból is. – folytatta.

Úgy érezzük hogy táborunk nagyon sikeresen zárult és reméljük hogy a résztvevő fiatalok kedvet kaptak, és bekapcsolódnak az egyesületünk tevékenységeibe a jövőben.

Az elkészült kisfilmek, HAMAROSAN (folyamatos feltöltés alatt....) megtekinthetőek lesznek a Holocén Természetvédelmi Egyesület Facebook-oldalán.

További képek elérhetőek ITT vagy a Holocén Természetvédelmi Egyesület FACEBOOK oldalán!