Bánffyhunyad egykor Kolozs vármegye nyugati részének központja volt. Kolozsvártól 48 km-re nyugat-északnyugatra, Nagyváradtól 100 km-re kelet-délkeletre, a tengerszint felett 556 méter magasságon, a Bánffyhunyadi-fennsíkon, a Sebes-Körös és a Damos-patak találkozásánál, a Vigyázó-hegység (avagy Vlegyásza-hegység), illetőleg a Kalota-havas (1836 méter) szomszédságában fekszik. Bánffyhunyad hagyományosan fontos szerepet játszik Kalotaszeg, ezen túlmenően az erdélyi magyarság művelődéstörténetében. A népesség nagyobb része a román (59,1%) kisebb része a magyar (29,1%) etnikumhoz tartozik, ezen kívül jelentős roma népesség is él a településen (11,8%). A közigazgatásilag Bánffyhunyadhoz tartozó Magyarbikal lakosságának 98%-a magyar.

A település közművelődésének múltjában olyan kiemelkedő személyiségek alakították a népi hagyományok továbbélésének, a különböző művészeti ágak virágzásának kedvező légkört, mint Gyarmathy Zsigáné született Hory Etelka (1843–1910) író, a kalotaszegi népi hagyományok gyűjtője; Kós Károly (1883–1977) építész, grafikus, író, politikus, szerkesztő, könyvkiadó, tanár. A Kalotaszegi Köztársaság első megálmodója és elnöke; Morvay Pál (1914–1990) református lelkész, tanár, néprajzkutató; Vasas Samu (1927–1997) néprajzkutató, népművelő; Fekete Károly (1928) tanár. Kalotaszeg adminisztratív és kulturális központjaként Bánffyhunyad és a település értelmiségi rétege a 19. századtól sokat tett a környező vidék néprajzi hagyományainak megőrzéséért.[1]

A városban működő magyar művelődési egyesületek közé tartozik a Kós Károly Kulturális Egyesület, a Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesület, a Bánffyhunyadi Magyar Diákszervezet, valamint az Erdélyi Magyar Ifjak, illetve a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom bánffyhunyadi szervezete. Nagy múltra tekint vissza a város közművelődési lapja, az 1890–1891-ben megjelent, majd 1912-ben és 1993-ban rövid időre újraindított Kalotaszeg című folyóirat.

Kalotaszeg (románul: Țara Călatei) tájegység Romániában, részben Erdélyben, a valamikori Magyar Királyság területén, Kolozsvártól nyugatra. Nyugat-Románia kevés tömbmagyar területeinek egyike, régi erdélyi magyar népi hagyományok őrzője. A magyar népművészet újrafelfedezése a kalotaszegi hagyományok népszerűvé válásával kezdődött az 1880-as években, miután Gyarmathy Zsigáné felélesztette a varrottas kézimunkák készítését és a kalotaszegi hímzések európai hírnévre tettek szert. A kalotaszegi népművészet hatással volt a magyar szecessziós iparművészek gödöllői csoportjára és Kós Károly művészetére. A kalotaszegi népművészet jelentős eleme a kalotaszegi népzene és tánc és a kalotaszegi népviselet is. Érdemes említést tenni kalotaszegi népi építészetéről, a parasztházakról, nemesi udvarházakról és érdekességként a kalotaszegi régi malmokról is.[1]

A mintaterületünkön lévő települések (Bánffyhunyad, Kalotaszentkirály-Zentelke, Körösfő, Jákótelke, Kalotadámos, Nyárszó, Sárvásár) Kalotaszeg három fő része közül a Felszeghez tartoznak.

Kalotaszentkirály-Zentelke Kolozs megyében fekszik, Bánffyhunyadtól délre, 600 m tengerszint feletti magasságban, a Kalota-patak partján. A környező hegyvidéket az 1836 m magas Vigyázó csúcs vagy Kalora havas uralja. A településen lakók elődei a Kalota patak két partján telepedtek le; a jobb parton található Zentelke, a bal parton pedig Szentkirály. 1968-ban egyesült a két falu, ma 1073 lélekszámú település.

Kalotaszentkirály napjainkban községközpont, négy kisebb település tartozik hozzá: Kalotadámos, Jákótelke, Magyarókereke és Malomszeg. A települések közül Kalotaszentkirályon, Kalotadámoson és Jákótelkén 80% fölött van a magyarok aránya és Magyarókerekén is 59% ez az arány. A lakosság 75,3%-a református vallású és 18,9% ortodox.

MÓDSZERTANI SZAKMAI ÖSSZEGZÉS  - szakmai ajánlások megfogalmazása - címet kapta a készülő kiadványunk. (hamarosan elérhető lesz a honlapon)

Részlet:

"Zárás:

A Holocén Természetvédelmi Egyesület által benyújtott transznacionális pályázat megírásakor még csak reménykedni mertünk abban, hogy az egyesület lehetőséget kap a sok éve tartó újszerű  (ökokultúra terjesztése) tevékenységeinek határokon túli megismertetéséhez. Visszatekintve a két éves munkára és az együttműködésekre, több szempontból is eredményesnek tartjuk a projektet. A megismert és átvett képzési anyagok generálta szakmai fejlődés mellett erősödtek a személyes kapcsolatok is. A projekt hozott új lendületet egyéb területeken is, hiszen azóta már egy INTERREG pályázat megvalósításába kezdtük, melynek tematikáját részben ezen projekt megvalósítása során dolgoztuk ki.

A programokon megismert és beemelt jó gyakorlatok rávilágítottak arra, hogy érdemes felülvizsgálni és új tartalommal bővíteni a meglévő szakmai anyagkészletünket. A projekt eredményeként 380 fő részvételével 25 program valósult meg. (1 db nyitórendezvény, 12 műhelymunka, 8 tanulmányút, egy 2 napos képzés, 1db Média tréning, egy 5 napos Médiatábor valamint 1 db zárórendezvény) Ezek között a nyolc tanulmányút mindegyike jó lehetőséget kínált a szakmai tapasztalatcserére és a nemzetközi jó gyakorlatok megismerésére, a megrendezett műhelymunkák pedig alkalmasak voltak az átvett jó gyakorlatok továbbadására. A projekt eredményeként részben megújult az egyesület honlapja is. A 2020-tól kezdődő fenntartási időszakra vonatozó együttműködéseket is sikerült kialakítani, melyben személyes megjelenést igénylő alkalmak, konferenciák, országos találkozók, jeles napokhoz kapcsolódó programok (pl. Föld Napja, hagyományőrző napok, filmfesztivál gyermekek részére, stb.), illetve Skype-os megbeszélgetések és közös online tér (fórum, közös adatbázis) használata is szerepel."

a dokumentum az „EFOP-5.2.2-17-2017-00064” azonosítószámú, „Humán szolgáltatások fejlesztése nemzetközi együttműködésben a kultúráért, a fiatalokért”  elnevezésű projekt keretében készül.

Radostyán népességszám 552 fő, a 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága van. Radostyánban Könyvtár és Teleház, valamint Községi Művelődési Ház is található. A Művelődési Ház a 2012-es és 2013-as években teljes körű külső és belső felújításon esett át, így jelenleg rendezett, és modern körülmények várják az itt szervezetett rendezvényekre érkezőket.

Sajólászlófalva lakosságszáma 428 fő, a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallja magát. A Varbóval közösen működő önkormányzati hivatal mellett a településen Kultúrház és Könyvtár található.

A mintaterületen lévő települések közül Sajókápolna a legkisebb 373 fős lakosságszámával. A település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát. A faluban található Könyvtár, és a település érdekessége a Repülőmúzeum. A sajókápolnai repülőteret 1934. október 23.-án egy nagysikerű repülőnapon avatta fel a Bükk-Mátravidéki Aero Club. A repülőteret az észak - magyarországi motor nélküli repülés lehetőségeinek biztosítására alapította a Magyar Aero Szövetség. A repülőtér 1965-ig üzemelt, utána a központosítást követően Miskolcra került át a sportrepülés.

A településekről a következő leírást találjuk Sajólászlófalva honlapján: „A gyönyörű dombokkal, erdőkkel borított Lyukó-völgyben húzódik meg "békés testvériségben" hat község: Varbó, Parasznya, Radostyán, Kondó, Sajólászlófalva és Sajókápolna, amelyek szinte egymásba karolva adnak otthont az itt élőknek és kínálnak látnivalót az ide látogatóknak.”

A hat község közül Parasznyát tekinthetjük a központi településnek lakosságszáma alapján (1111 fő). A környező településekkel, Kondóval, Radostyánnal, Sajólászlófalvával, Sajókápolnával, Varbóval közös jellemzők és eltérések is találhatók. A legközelebbi város Sajószentpéter, amely körülbelül nyolc kilométerre van. A kulturális élet színtere a Művelődési Központ a Teleházzal és Könyvtárral közös épületben a falu központjában lelhető fel, folyamatosan működik, gyakorlatilag minden nap nyitva tart, mivel mindig van valamilyen foglalkozás, vagy program a településen. Községben élénk a közösségi élet, a szervezetek közül legjelentősebb „A Parasznyai Ifjúságért Egyesület”, melynek fő tevékenységi köre a kultúra, a hagyományápolás. Az egyesületen belül ifjúsági és nyugdíjas tagozat is van.

A nyugdíjas korosztály megosztja tapasztalatait hagyományok felelevenítésével, azok közös megélésével, a fiatalokra történő átörökítéssel (disznótor pacurkázással, farsangi fánksütés, húsvéti szokások, stb.), az ifjúság átadja tudását, a 21. század infokommunikációs eszközeinek segítségével bevezeti az idősebbeket az internet és a számítógép világába. A Parasznyai Sportegyesület, a Parasznyai Polgárőr Egyesület, valamint a református egyház is jelentős szerepet vállal a kulturális, közösségi élet szervezésében. A lakosság minden rétegét megszólítják programokkal. A farsangi időszakban hagyományőrző disznóvágást, fánksütő fesztivált szerveznek, tavasszal szebbé varázsolják mindennapi környezetüket, részt vesznek a Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség Világfa ültetési akciójában. A Kistói pincefesztiválnak is helyt ad Parasznya, gasztronómiai bemutatók, kézműves foglalkozások, térzene és nyitott pincék várják a szórakozni vágyókat. A település életében ma is meghatározó szerepet játszik, a bányász múlt, őrzik és ápolják a hagyományokat, ősszel pedig megemlékezést szerveznek a Bányász emlékparkban.

MÓDSZERTANI SZAKMAI ÖSSZEGZÉS  - szakmai ajánlások megfogalmazása - címet kapta a készülő kiadványunk. (hamarosan elérhető lesz a honlapon)

Részlet:

Előzmények és a projekt bemutatása:

"Parasznya Község Önkormányzata 2016 decemberében kötött feladat-ellátási megállapodást közművelődési feladatok ellátására a Holocén Természetvédelmi Egyesülettel a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL törvény alapján. Az általános feladatellátáson belül a megállapodás kiemelten kezeli a település kulturális hagyományainak ápolását, az egyetemes és nemzeti kulturális értékek megismertetését, a helyi közösségi élet segítését. Kiemelt célcsoport a település fiatal lakossága.

E megállapodás megkötését megelőzően az Egyesület és az Önkormányzat már több sikeres programot valósított meg közösen (pl.: „Parasznya Község Egészséges Életmódprogramja”).

Parasznya Község Önkormányzata 2016. decemberében kötött feladat-ellátási megállapodást közművelődési feladatok ellátására a Holocén Természetvédelmi Egyesülettel a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL törvény alapján. Az általános feladatellátáson belül a megállapodás kiemelten kezeli a település kulturális hagyományainak ápolását, az egyetemes és nemzeti kulturális értékek megismertetését, a helyi közösségi élet segítését. Kiemelt célcsoport a település fiatal lakossága.

E megállapodás megkötését megelőzően az Egyesület és az Önkormányzat már több sikeres programot valósított meg közösen (TÁMOP „Parasznya Község Egészséges Életmódprogramja”).

A projekt tartalma

A közművelődés, ezen belül a kulturális értékek ápolása a megjelenő új időtöltési lehetőségek mellett háttérbe szorult, különösen a fiatalok életében. Az internetes közösségek, az elektronikus játékok előretörése, a megnövekedett utazási lehetőségek, valamint – főleg a kistelepüléseken – a helyi kisközösségek megszűnése a hagyományos eszközökkel folytatott művelődéstől, a helyi kisközösségek építésétől von el időt.

E tendenciák között keresett jelen projekt megoldásokat arra, hogyan lehet a klasszikus kulturálódási színtereket megerősíteni és az ökokultúrát terjeszteni, Parasznya esetében bemutatott közösségi kulturális élményekbe bevonni a lakosságot, különösen a fiatalokat, a befogadó társadalom erősítése által az esélyteremtés színterévé tenni a közművelődést és a kulturális intézményeket. "

A dokumentum az „EFOP-5.2.2-17-2017-00064” azonosítószámú, „Humán szolgáltatások fejlesztése nemzetközi együttműködésben a kultúráért, a fiatalokért”  elnevezésű projekt keretében készül.

Sajószentpéter város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Kazincbarcikai járásban található. Miskolctól 13 kilométerre fekszik, nem messze a Sajó és a Bódva találkozásától. Sajószentpétert 1281-ben említik először Szentpéter néven. A település királyi birtok volt, eleinte a diósgyőri, majd a dédesi uradalomhoz tartozott. A huszita harcokban elpusztult, 1466-tól újra benépesítették. 1886-tól 1950-ig járási székhely is volt, ezt követően azonban központi szerepköre visszafejlődött, mivel azt nagyrészt a szomszédos Kazincbarcika vette át. 1989-ben nyilvánították várossá. A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,6%-a magyarnak, 7,9% cigánynak, 0,5% lengyelnek, 0,9% németnek mondta magát. A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 30,2%, református 20,5%, görögkatolikus 4,7%, felekezeten kívüli 18,5%.

Sajószentpéter város kulturális élete három színtéren zajlik: a Művelődési Központban, a Rendezvények Házában, valamint a Városi Könyvtárban. A város kulturális életében és a közművelődésben meghatározó szerepet játszanak a saját kulturális műhelyek, amelyek a város ünnepeinek, rendezvényeinek színvonalát emelik, emellett lehetőséget nyújtanak a tehetségek felkutatására is.

A magyarországi mintaterülethez hét település tartozik: egy városi jogállású település Sajószentpéter, és hat község Kondó, Parasznya, Radostyán, Sajókápolna, Sajólászlófalva és Varbó.

A közművelődés és a közösségépítés a települések szintjén eltérő mértékben és lehetőségekkel van jelen, azonban a főbb célok azonosak. A falvakban a népességmegtartás tekintetében kiemelten fontos, hogy legyen olyan közösségi megtartó erő, ami erősíti az adott helyhez való kötődést. A kistelepülések közelében lévő városi jogállású települések szélesebb kínálattal állnak a közművelődés szolgálatában, így kiemelt szerepük van a környékük összetartásában. Mindkét településtípus esetében fontos, hogy az ott élők megismerhessék és elérhessék a kulturális örökség javait. A közművelődési kínálatot bővíti, ha figyelembe vesszük, hogy a kultúra részterületei egymással összefüggő és kölcsönhatásban álló egészet képeznek. Az elvégzett kutatásunk során is figyelembe vettük, hogy a kultúra, jelentős szerepet tölt be a különböző korosztályok szellemi nevelésében, a személyiség formálásában. A közösségi élet színterei és egyben a közművelődés működtetésének alapjai az önkormányzatok tulajdonát képező, és fenntartásukban lévő művelődési intézmények. A helyi lakosságnak joga, hogy igénybe vegye az önkormányzati fenntartású közművelődési intézmények szolgáltatásait és erre vizsgálatunk során számos jó gyakorlatot találtunk. Kiemelt célként tartottuk szem előtt, hogy minden korosztály számára biztosítani kell, hogy a kulturált szabadidő hasznos eltöltéséhez megfelelő program álljon rendelkezésre. A felmérés során pozitív tapasztalatunk volt azzal kapcsolatosan, hogy a mintaterületek településein igyekeznek a fiatalabb korosztályokat is bevonni a közösségi programokba és fontosnak érzik, hogy a jövő generációinak át tudják adni a tudást és a településekhez kapcsolódó értékeket. A programkínálatot és az intézményi lehetőségeket, természetesen meghatározzák az önkormányzatok anyagi lehetőségei, hiszen ennek függvényében tudják támogatni a települések a tervezett rendezvényeket. A helyi közművelődési feladatok ellátását elősegíti az önkormányzatok és a civil közösségek, szervezetek, a magánszemélyek, valamint a kulturális tevékenységet is végző gazdasági vállalkozások közreműködése.