|
ZÁRÓRENDEZVÉNY Helyszín: Miskolc, VOKE Művelődési Ház Időpont: 2019.12.13 ZÁRÓRENDEZVÉNY A Holocén Természetvédelmi Egyesület és Parasznya Község Önkormányzata az EFOP-5.2.2-17-2017-00064 azonosító számú, „Humán szolgáltatások fejlesztése nemzetközi együttműködésben a kultúráért, a fiatalokért” című projekt zárórendezvényét tartotta pénteken. A rendezvényt megnyitotta Horváth Jánosné, Parasznya Község polgármestere valamint, Kiss József a Holocén Természetvédelmi Egyesület ügyvezető elnöke. A rendezvény ideje alatt beszámoltunk a megvalósított tevékenységekről a pályázat eredményeiről valamint a buktatóiról. - MÓDSZERTANI SZAKMAI ÖSSZEGZÉS - szakmai ajánlások megfogalmazása – - Nemzetközi együttműködésben megvalósított összehasonlító kutatás két mintaterületen, Magyarországon és Romániában, kulturális szakemberek és a lakosság körében Részletes program: PROGRAM: 10:00 – 10:20 MEGNYITÓ 10:20 – 10:40 Vezetői összefoglaló, a projekt szakmai eredményeinek bemutatása 10:40 – 11:00 A megvalósult programok és a szakmai együttműködések bemutatása 11:00 – 11:20 A projekt keretében elkészült tanulmányok, adatbázis, kérdőíves felmérés ismertetése 11:20 – 11:40 Tapasztalataink, a projekt összegzése 11:40 – 12:00 Kötetlen beszélgetés, Visszajelzések, a projekt résztvevőinek értékelése 12:00 – 13:00 Ebéd
A rendezvény az EFOP-5.2.2-17 – Transznacionális együttműködések, Humán szolgáltatások fejlesztése nemzetközi együttműködésben a kultúráért, a fiatalokért c. projekt keretében valósulhatott meg. |
Részlet a készülő Összehasonlító kutatási zárójelentésünkből:
|
A kérdések egy része zárt, másik része nyitott volt, és alkalmaztunk arány-skálán mérhető kérdéseket is, valamint olyan táblázatos formát, ami által több információhoz juthattunk. A kérdések során az objektív tényezők felmérése mellett fontosnak éreztünk a szubjektív tényezők lekérdezését is (elégedettség mérése 10-es mérési skálán). A kérdőív összeállítása során arra törekedtünk, hogy minél teljesebb képet kapjunk a hipotézisünk igazolásához, avagy elvetéséhez, és a helyi jellemzők felméréséhez kapcsolódóan. A mintában a nemek szerinti megoszlást a lentebbi ábrán láthatjuk, megfigyelhető, hogy férfitöbbletet mutat a minta. A férfiak aránya 61,1%, a nőké 38,9%.
1. ábra A válaszadók kor szerinti megoszlása a születési évek alapján a 2. ábrán látható, a válaszadók átlagéletkora 51,5 év, a legidősebb válaszadó 78 éves, míg a legfiatalabb 34 éves volt. A két mintaterület esetében megfigyelhető, hogy a magyarországi válaszadók az átlagéletkor alapján fiatalabbak, hiszen ebben a mintában 47 év az átlagkor, míg a Kolozs megyei mintában 55,2 év. A 3. ábrán látható családi állapot szerinti megoszlás igazodik a kor szerinti megoszláshoz, a válaszadók több mint 77%-a házas, 11% az egyedülálló és azonos arányban jelennek meg (5,5-5,5%) az elváltak és az élettársi kapcsolatban állók. A 4. ábrán látható a válaszadók iskolai végzettség szerinti megoszlása, ahol a legnagyobb arányban a szakmunkásképzőt végzettek jelennek meg, a második legnagyobb csoport az egyetemet végzettek csoportja és a harmadik leggyakoribb végzettség a gimnáziumi érettségi. Ritkábban jelent meg a 8 általános, a szakközépiskola és a főiskola, mint végzettségi típus. 2. ábra. Kor/születési év szerinti megoszlás (db)
3. ábra. A válaszadók megoszlása családi állapot szerint (%)
4. ábra A válaszadók megoszlása iskolai végzettségük alapján (%) |
|
John Keane A civil társadalom (1998) című munkájában három csoportba sorolja a civil társadalom megközelítéseit. Az első csoportba az empirikus-analitikus, leíró értelmezések tartoznak, amelyek mint az összetett társadalompolitikai valóság ideáltípusát mutatják be. Ezekkel szemben a második csoport a civil társadalom politikai stratégiaként, akciótervként való értelmezéseit fogja össze, mely leginkább a civil társadalom és az állam különbözőségeire fókuszálnak. A harmadik irányzatba tartozók a civil társadalomnak a demokráciában betöltött szerepét vizsgálják, a civil társadalmat erkölcsi felsőbbrendűséggel rendelkező „adott jónak” tekintik (Keane 2004:38-48). Jürgen Habermas, 1929-ben Hamburgban született gondolkodó szerint a civil társadalom a kommunikáció, a kommunikációs cselekvés és érvényesség világa, melyben a társadalmi párbeszéd teremtheti meg a véleménycserén alapuló társadalmi konszenzust (Habermas 1987, vol 2 137-145). A konszenzus kialakításához szükséges nyilvános diskurzust a globális világban a társadalmi mozgalmaknak nemzetközivé szélesítésével, a szolidaritás megteremtésével lehetne elérni. Arato és Cohen szükségesnek tartja a civil társadalom fogalmának megújítását, mely szerintük a társadalmi mozgalmak sokszínűsége által a nyilvánosság lehetősége. (Arato–Cohen: 1992). Keane szintén arra hívja fel a figyelmet, hogy „a civil társadalom kifejezés a sokféleség jelzője” (Keane 2004:52). Azt a sajátos jelenséget, azt a csalódást, ami Közép-Kelet-Európát az új évezred küszöbén jellemezte, Miszlivetz Ferenc, illetve Jensen fogalmazta meg. A szerzőpáros szerint 1989 után a civil társadalom fogalma misztifikálódott, túlzott elvárásokhoz kötődtek hozzá, melyet csalódások követtek. A civil társadalom e térségben metamorfózison ment keresztül, részben eltűnt, részben párttá alakult, részben „anyagilag vagy politikailag prostituálódott”. Az életben maradt szervezetek a létért küzdenek, miközben a kelet-európai társadalom civilizálódás helyett inkább atomizálódik, újra a bizalmatlanság jellemzi. Ugyanakkor az európai civil társadalom programja nem utópisztikus. A fogalommal szemben egy olyan megközelítés mellett érvel, amely a civil társadalmat egy vágyott dolog metaforájaként értelmezi (Miszlivetz 1999:178–193; Jensen-Miszlivetz 2003:82). 2001-2002-ben átfogó Nonprofit Szektor Analízis készült, mely bemutatta a civil szervezetek jogi környezetét Magyarországon (Bíró 2002). A civil társadalom fogalmi jellemzőit a vizsgálat négy pontban foglalja össze, melyeket a definíciós viták okán szó szerint idézem: - A civil társadalom személy- és szervezetegyesülések, valamint önálló szervezetek hálózata, amely létrejötte és működése sajátos szabályai szerint különbözik a társadalom többi intézményrendszerétől. |
A projekt tervezett befejezési dátuma: 2020.04.30.
A szerződött támogatás összege: 40 379 252 Ft
A támogatás mértéke (%-ban): 100%
A Holocén Természetvédelmi Egyesület nyertes most induló pályázata(EFOP-5.2.2-17 -2017-00064 számú, „Humán szolgáltatások fejlesztése nemzetközi együttműködésben a kultúráért, a fiatalokért „ című)a kulturális tevékenységek felé fordítja az emberek, különösen a fiatalok figyelmét.
Parasznya Község Önkormányzata 2016. decemberében kötött feladat-ellátási megállapodást közművelődési feladatok ellátására a Holocén Természetvédelmi Egyesülettel a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL törvény alapján. Az általános feladatellátáson belül a megállapodás kiemelten kezeli a település kulturális hagyományainak ápolását, az egyetemes és nemzeti kulturális értékek megismertetését, a helyi közösségi élet segítését. Kiemelt célcsoport a település fiatal lakossága.
E megállapodás megkötését megelőzően az Egyesület és az Önkormányzat már több sikeres programot valósított meg közösen (TÁMOP „Parasznya Község Egészséges Életmódprogramja”).
A projekt tartalma
A közművelődés, ezen belül a kulturális értékek ápolása a megjelenő új időtöltési lehetőségek mellett háttérbe szorult, különösen a fiatalok életében. Az internetes közösségek, az elektronikus játékok előretörése, a megnövekedett utazási lehetőségek, valamint – főleg a kistelepüléseken – a helyi kisközösségek megszűnése a hagyományos eszközökkel folytatott művelődéstől, a helyi kisközösségek építésétől von el időt.
E tendenciák között keres jelen projekt megoldásokat arra, hogyan lehet a klasszikus kulturálódási színtereket megerősíteni, a Parasznya esetében bemutatott közösségi kulturális élményekbe bevonni a lakosságot, különösen a fiatalokat, a befogadó társadalom erősítése által az esélyteremtés színterévé tenni a közművelődést és a kulturális intézményeket.
A projekt célja
Nemzetközi együttműködésben a kulturális tevékenységek folytatásához olyan modern, újszerű eszközök bevonásának lehetőségeit, formáit és legjobb gyakorlatait vizsgálja meg, amelyek a kulturális tevékenységek felé fordíthatják az emberek, különösen a fiatalok figyelmét. A projekt vizsgálja a kultúrák egymás mellett élését, a kultúrát, mint a befogadó társadalom eszközét, célként megfogalmazva a hátrányos helyzetű csoportok, kisebbségek számára a társadalmi befogadást és az esélyteremtést.
A projekt tervezett végrehajtása
A célok eléréséhez az alábbi tevékenységek megvalósítása tervezett a pályázati felhívásban megjelölt kötelező tevékenységekkel összhangban: kutatások, tapasztalatcserék, tanulmányutak, műhelymunkák, hálózatépítés, adatbázis kialakítása, képzések, konferenciák, honlap fejlesztés. Az eszközök között fontos szerepet kap a nemzetközi együttműködés a kiválasztott külföldi partnerekkel.
A pályázó szervezetek
Holocén Természetvédelmi Egyesület
Parasznya Község Önkormányzata
Együttműködő külföldi partnerek
1) SOSNA - cím: Varovecká 10, 044 31 Družstevná pri Hornáde, Slovakia
2) Taviklub Polgári Társulás – cím: Bodrogszerdahely (Streda nad Bodrogom)
3) Ady Endre Kulturális Egyesület – cím: Kalotaszentkirály-Zentelke-Románia
4) SILVANUS Ökológiai Egyesület – cím: Kalotaszentkirály-Zentelke-Románia
|
A civil szervezetek közösségalakító és közművelődési szerepkörét számos tanulmány vizsgálja, a következő idézet alátámasztja azt, amit a mintaterületünk helyi közművelődésben aktív részt vállaló válaszadók is jeleztek. „Napjainkban a hagyományos faluközösségek felbomlásával – a nyugati társadalmakban – a közösség és a civil társadalom fogalmak ritkán különíthetők el egymástól. A közösség tanulása és más tanulmányaimban részletesen bemutattam a civil társadalom fogalmának történeti hátterét, itt csak az elmúlt évtizedek meghatározásait foglalom össze (Arapovics 2011, 2009). Az 1970-es évek világválsága, a jóléti állam válsága valamint a szocialista rendszerek meggyengülése indította el újra a civil társadalom újragondolásának kérdését. Keane kifejezetten a kelet-közép-európai, szovjet mintájú állami hatalom nyilvános kritikájának megszületését látja a civil mozgalmakban (csehszlovákiai Charta 77, lengyel Szolidaritás, Duna Kör stb.), melyek szerinte elvezettek a „bársonyos forradalomig”. Jan Tesař történész ismert szavai azt a várakozást és elvárást tükrözik, ami a korszakot jellemezte: „Ha a parancsuralmi rendszer mint az abszolutizmus visszatérése a huszadik században könnyebben jön létre egy olyan környezetben, ahol a >civil társadalom< szerkezete nem kellően kialakult, úgy létrejöttének megelőzésére a legmegbízhatóbb eszköz a civil társadalom kialakulásának bátorítása” (Tesař 1977 idézi Keane 2004:24). Sokan a civil társadalomtól – túlzón – a társadalmi problémák, a válság megoldását várták/várják. Azt senki sem vitatja, hogy a diktatúrákkal szemben, a civil társadalom a demokráciák fontos jellemzője. Fontos, hogy a civil megmozdulás, az állampolgári részvétel erősítse a demokráciát és ne veszélyeztesse. A technikai változások elősegítették a közös együttműködéseket, ezáltal a nemzetek feletti civil társadalom gondolatának kialakulását. A kelet-európai változások kíséretében újjászületett a civil társadalom fogalmának vitája. Klamer és Zuidhov a kilencvenes évekbeli civil kutatásokat két nagy csoportba sorolja: egyrészt a közgazdasági megközelítésű, az állami és piaci mellett megjelenő harmadik, nonprofit szektorként definiált megközelítésekre – Salamon, Weisbrod, Hansmann, Ben-Ner–Gui nézetei – másrészt a polgári társadalom egészének újragondolását interpretáló nézetekre – Jean Cohen, Andrew Arato, Jürgen Habermas, Michael Walzer, John Keane, Charles Taylor, Lambert Zuidervaart (Klamer – Zuidhof 2000:181–182). |
|
Civil szervezetek: A vizsgált területen főleg a magyar lakosság körében népszerűbb a civil szervezetek alapítása és működtetése. Ennek az is az oka, hogy a magyar hagyományok és a kultúra őrzésének szempontjából új lehetőségeket nyitottak a romániai rendszerváltás után. Az is fontos dolog hogy ezek a szervezetek a Bethlen Gábor Alapítványon keresztül magyarországi pénzekhez is hozzájuthatnak tevékenységük során. A Kalotaszentkirályi Vendégfogadók Egyesülete Romániában az elsők között szervezte meg a minőségi falusi turizmust, amely folyamatosan fejlődik és a település számára fontos adó és jövedelemforrás egyben. Kalotaszentkirály-Zentelke: - Ady Endre Kulturális Egyesület - Silvanus Ökológiai Egyesület - Kalotaszentkirályi Vendégfogadók Egyesülete Bánffyhunyad:
Körösfő: - Rákóczi Kulturális Egyesület
|
Részlet a készülő Összehasonlító kutatási zárójelentésünkből:
|
A kutatás kezdeti szakaszában az elkészített kérdőívvel megkerestük a mintatelepülések közművelődéssel foglalkozó szakembereit, akik az első mintacsoportot képezték. Az ő esetükben a kérdőíves megkeresés mellett készültek interjúk is, azonban ebben a pontban a kérdőíves válaszok elemzésére térünk ki. A kutatás során vizsgált tématerület a közművelődés, és ezen belül a cél, a kulturális szolgáltatások felmérése volt. Ennek dimenziói a kulturális rendezvények, szolgáltatások megjelenése a családi költségvetésben; a kulturális rendezvényeken való részvétel; a művelődési formák ismeret és jelenléte a lakóhelyen és annak szűkebb környékén; a kulturális rendezvények programkínálatával való elégedettség felmérése; a kulturális rendezvények színvonalával való elégedettség felmérése; a kulturális örökséghez kapcsolódó vélemények megismerése; a kulturális értékek megtartása és szerepe a jövő szempontjából. |
|
Kiinduló hipotézisként a korábbi szakmai tapasztalatok alapján az volt, hogy jó szervezéssel, modern eszközökkel és a legjobb gyakorlatok tanulságainak és eredményeinek figyelembe vételével jó esély mutatkozok arra, hogy az emberek – főleg a fiatalok – figyelmét a közművelődés, a kultúra felé fordítsuk. A hipotézis igazolásához a partnerek bevonásával kérdőíves vizsgálatokat és félig strukturált interjúk készítését használtuk fel. A helytörténeti forrásokon, a helyszínen végzett megfigyeléseken és interjúkon alapuló elemzéseket, valamint egy összesen 100 elemes kérdőíves lekérdezést elvégeztük. A mintavételnél meghatároztuk azt a populációt, amire a vizsgálat kiterjed. A magyarországi mintavételbe hét település került bele: egy városi jogállású település (Sajószentpéter) és hat község (Kondó, Parasznya, Radostyán, Sajókápolna, Sajólászlófalva és Varbó). A populáció méretét tartalmazó 1. táblázatban a 2018-as népességadatokat foglaltuk össze.
forrás: www.ksh.hu
|
Részlet a készülő Összehasonlító kutatási zárójelentésünkből:
|
Körösfő Bánffyhunyadtól 7 km-re, keletre fekszik, a Sebes-Körös forrásáról nevezték el, amely itt ered a falutól 5 km-re. 1992-ben társközségeivel (beosztott falvai Kalotanádas, Nyárszó, Sárvásár) együtt 1780 lakosából 1385 magyar és 395 román volt. A 2011-es népszámlálás adatai alapján a község népessége 1632 fő volt, melynek 79,04%-a magyar, 19,85%-a román (Kalotanádason). Vallási hovatartozás szempontjából a lakosság többsége református (77,63%), emellett élnek a községben ortodoxok (19,24%).[1] Általánosságban elmondható hogy minden településen van művelődési ház (közösségi ház), azonban csak Bánffyhunyadon, Kalotaszentkirályon és Körösfőn működik folyamatosan. (egész évben vannak benne rendezvények, fűthető, hangosítási eszközökkel rendelkezik, bútorokkal berendezett, stb.) A községek kis településein gyakorlatilag évente 1-2 rendezvényre kerül sor. (szüreti bál, esküvők, stb.) Csak Bánffyhunyadon van fő állású művelődési szakember, a többi településen, - beleértve a községi központokat is - az önkormányzat 1-1 alkalmazottja látja el ezt a feladatot is. A vizsgált területen főleg a magyar lakta településeken, település részeken fontos szerep jut a református egyháznak. Főleg hagyományőrző rendezvényeket, eseményeket, táborokat szerveznek, illetve bonyolítanak le. Ezeknek a pénzügyi hátterét részben magyar állam, részben egyház vállalja. Kis mértékben román költségvetési pénzek is megjelennek a projektekben.
|
|
A HOLOCÉN Természetvédelmi Egyesület nevében tisztelettel meghívjuk az EFOP-5.2.2-17-2017-00064 azonosító számú, „Humán szolgáltatások fejlesztése nemzetközi együttműködésben a kultúráért, a fiatalokért” című projekt záró rendezvényére. IDŐPONT: 2019. december 13. (péntek) 10:00 óra HELYSZÍN: Miskolc, VOKE Művelődési Ház, 3530 Miskolc, Lenke u. 14. Tervezett program: 10:00 – 10:20 MEGNYITÓ 10:20 – 10:40 Vezetői összefoglaló, a projekt szakmai eredményeinek bemutatása 10:40 – 11:00 A megvalósult programok és a szakmai együttműködések bemutatása 11:00 – 11:20 A projekt keretében elkészült tanulmányok, adatbázis, kérdőíves felmérés ismertetése 11:20 – 11:40 Tapasztalataink, a projekt összegzése 11:40 – 12:00 Kötetlen beszélgetés, Visszajelzések, a projekt résztvevőinek értékelése 12:00 – 13:00 Ebéd |
 |
Elérhetőségünk:
3525 Miskolc, Kossuth u. 13.;
Tel: 46/508-944;
E-mail: holocen@holocen.hu
Adószám: 19931401-1-05